Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 9. szám - Labancz Gyula: Készülődés; Tréningezik; Mese-töredék (versek)
e hosszú, didergő mondat; akadálytalan indul vissza a szívbe a tél, hát kérlek arra, kopogtass rám, ébredj, s ne orrolj e dalra. LABANCZ GYULA KÉSZÜLŐDÉS Daueroltat házunk előtt a fa s a gőzölgő, szúnyog csípős levegővel összekeveredik az eső fény-lakkos szála s már búra alatt teletűzdelve az ősz szememből a fényt mágneses angyali hajat szálanként kisimítom és úgy képzelem szép göndör sugár a remény TRÉNINGEZIK... Tréningezik, árnyék bokszolásra sugárringbe szólít reggel a hatalmas öklű körtefa. Horgot üt, arcod elől elhajol, s ha lefekszel alá, rádszámol, kiütéses álomtól megment: halántékodon érrel jelző gong a nap. MESE-TÖREDÉK A víznek még nem volt árnyéka megtudta ezt a mindent kikotyogó álmoskő és madárnak álcázva magát föl kéred zkedett kalitkaszerű szemedbe. Azóta kő öregíti a vizet.
