Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 7. szám - VALÓ VILÁG - Sulyok Katalin: Nagyvárosban, idegenként

— Szép ott a Tisza-part — mondom. — Ja. Kár, hogy nem Pesten van. Na, idefigyelj Béci, hagyj békén most... szóval, ez nem egy csaj, hanem újságírónő, és ő szokta a hozzánk hasonlókat megnősíteni. Most is épp arról beszélünk. — Ne akarj átverni, haver! Ha ez újságíró, akkor én meg Kádár János vagyok. — Maga hány éve él Pesten? — kérdem Bécitől. — Hat. — A Bartókban lakik? — Egy szobában Nácival. — Építkezésen dolgozik? — Te, ez tényleg faggatózik! Ott hát. Mire kíváncsi még, tündérkém. Hogy mennyit keresek? — Arra is. — Öt-hatezret. — És mire költi? — Széplányokra. — Hagyd abba, Béci, itt most komoly dumánk van. Tóth Gabi szólt, hogy itt van randevúja a hölggyel, de tudod, mi lett az isten marhájával, vele akart a hölgy nősülési írást csinálni. Én ugrottam be helyette. Erről van szó, menj a fenébe! — Maga tényleg újságíró? Úgy vakuljon meg? — Úgy vakuljak meg. — Aztán miket ír? — Azokról a fiúkról írok, akik szeretnének megnősülni, de nem találnak feleséget. Megírom, milyen lányt szeretnének, ezt a lányok elolvassák, és jelentkeznek. — Mondja, most átver, vagy tényleg igazat mond? — Tessék, itt az újságíró igazolványom — mondom, s átadom a fiúnak, mert arra gondolok, nem is lenne rossz egyszerre két fiúval beszélgetni. Megnézi előlről-hátulról, és csöndesen azt mondja: — Ne haragudjon, azt hittem, Náci csak dumál. Ugye, nem sértettem meg? Azt hittem, végre sikerült neki felszedni egy pesti csajt. Még arra is gondoltam, hátha leüthetném a kezéről. Már ne is haragudj rám az őszinte szavaimért, Náci. — Talán maga is szeretne megnősülni? — adom alá a szót. — Nagyon. Megpróbáltam én már mindent. Még hirdettem is. — Ugyanakkor hirdettem én is — mondja Náci. — És egyiküknek se akadt jelentkező? — Akadni épp akadt. Mégse lett semmi a dologból. — Nem tetszettek a jelentkező lányok? — Nekünk tetszettek. Csak mi nem kellettünk nekik — mondja Náci. — Az az igazság, hogy a szállóról kevés srác tud megnősülni — mondja Béci. — Miért? — Mert azt hiszik, a szabolcsi srác replás. — mondja Béci. Nekem volt egy esetem, ami konkrétan erre utal. Ha nem untatnám, elmondom. — Mondja csak. — írt egy pesti csaj, vagyishát nem csaj, mert elvált asszony. Huszonegy éves, fény­képről nagyon szép. Két éves a fia. Többször is levelet váltottunk, úgy nézett ki, meg­felelünk egymásnak. Már csak a személyes találkozás volt hátra. Leleveleztük, elmegyek hozzájuk. Valahol Zuglóban laktak, a címét elfelejtettem, de jó messze volt, mert százötvenet fizettem. — Taxival ment? — Avval. Különben hogy találok oda? 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom