Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 4. szám - Tarján Tamás - Reményi József Tamás: „Forrázó” Paródiasorozat (Szemelvények egy népszerű tematikus számból: Weöres Sándor, Zám Tibor, Veress József, Utassy József, Heleszta Sándor és Rudas János írásairól készült paródiák)
TorturtHuroi<iTpM*Mfflrtr»Hift»rtf<nT«T. TARJÁN TAMÁS—REMÉNYI JÓZSEF TAMÁS PARÓDIASOROZATA Szemelvények egy népszerű tematikus számból JÖVENDÖLÉS A’ DISZNÓ DALLOKAT SZEREZŐ DEÁKNAK ANNO 1774 Ám tsinján a’ tsetsekkel, De még úgy a petsekkel, Ep tsak víggy a romlásba — ’S bekerülsz a’ Forrásba! (Racionalizmus és romantika, realizmus és szentimentalizmus, tárgyszerű vaskosság és könnyed játékosság, zamatos nyelviség és literátus elegancia áramlik a költeményből. Nem ujjgyakorlat ez, de művészi telitalálat. A verset Weöres Sándor találta meg a nemrég előkerült, kéziratos — ún. Sikamlóssy- féle — XVIII. századi pesszáriumban. A költő szíves engedélyével, a Három veréb nyolc és fél fütyülővei c. antológiából közöljük.) WEÖRES SÁNDOR FUGHETTA Mikor én még diák voltam, kétnaponta megszámoltam — ma már álom, ma is állom több leány volt a világon. Innen Évi, onnan Iza, Gsupi, Csöpi nézett vissza. Meg a nénik, nagyasszonyok, zsúrokon a kisasszonyok, mind sietett azt mondani: egyél, igyál, Grancorn Sanyi! Kis fiúcska, hátsó padban, álmodoztam én magamban, elképzeltem turcsit, piszét, fitos szendét, vérmes pszichét, padba véstem pompás nőket, nagy keblükkel föltűnőket, csöcsöst, véznát, deszkát, farost, máig őrzi deszka, farost. Szép terveket eregettem, fejecskémet veregettem, s tudtam bizton: én megúszom, mért is lenne ödipuszom, mikor annyi szép nő lát el — s befogad az alma máter. ZÁM TIBOR EGY MONDAT A SZE(K)SZRŐL Hajnalban ébredsz, fél hatra állítottad be a vekkert, szinte egymásba tapadnak a mutatók, de nem, a nagy már készen van, lemászott a kicsiről, otthagyta, megy a maga útján, fél hat már el is múlt öt perccel, lassan kitisztul a 20
