Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 2. szám - VALÓ VILÁG - Kelemen András: A sámánizmus - kórlélektani szempontból
ban az ilyen krízismegoldások nem elfogadottak, azért akad rá elegendő példa. Egyik legszebb és számunkra legközelibb talán CSONTVÁRY esete: „Hajnalban nap-nap után a lángoló Kárpátokat figyelem s egy délután csendesen bóbiskoló tinós szekeren megakadt a szemem. Egy kifejezhetetlen mozdulat kezembe adja a rajzónt s egy vénypapírra kezdtem rajzolni a motívumot. A principálisom nesztelenül hátul sompolygott, a rajz elkészültével a vállamra ütött. Mit csinált, hisz maga festőnek született. Meglepődve álltunk, egymásra néztünk s csak akkor tudtam és eszméltem, amikor magam is az eredményt láttam, hogy valami különös eset történt, amely kifejezhetetlen boldog érzésben nyilvánult meg. A rajzot oldalzsebembe tettem s e perctől fogva a világ legboldogabb embere lettem. Principálisom távoztával kiléptem az utcára, a rajzot elővettem tanulmányozásra: s ahogy a rajzban gyönyörködöm, EGY HÁROMSZÖGLETŰ KIS FEKETE MAGOT PILLANTOK MEG a balkezemben, mely figyelmemet lekötötte. E lekötöttségben a fejem fölött hátulról hallom: Te leszel a világ legnagyobb NAPÚT (plain air) festője, nagyobb Raffaelnél.’’4s Az élményből most a mag megjelenését emelném ki, a rákövetkező hallucináció egyértelműen a küldetés felismerését fogalmazza meg érzékszervi szinten. Vagyis a lényeg, hogy megfelelő lelki hangoltság (általában tartós bizonytalansági állapot, várakozási feszültség) megléte esetén egy egyszerű jelenség természetfölötti jelként, üzenetként mutatkozik meg. Ez a jel arra vonatkozik, hogy a sámánképesség megadatik neki.49 A jelek ilyen szerepe a népmesékben is gyakori. A társadalom a megszokás erejétől hajtva, mindent beolvasztani törekszik egy rendszerezett világképbe. A szokatlan élményeket is gyorsan törekszik minősíteni. A természeti társadalom pedig megadja a bizalom légkörét a rendkívüli élményt megélő tagjának és előrajzolja a követendő utat: ez segít kitörni a szégyen, szorongás és deviáns viselkedés ördögi köréből.50 A korábbi énkép átlagemberi méreteit meghaladó cél rajzolódik ki: ember- fölötti képességek birtokába jutni, s kiemelkedő szerepet játszani a közösség életében. Ezt egyrészt a gyermek lelki életére emlékeztető ősi munkamódok (valóságtól elszakadt, intuitív jellegű hyponoiás gondolkodás) erősödő szerepe teszi lehetővé, melynek következtében a képzetek a valóság erejével hatnak és megerősítik a hitet a természfölöttiben.51 RÓHEIM szerint a sámán az álom világában él.52 Másrészt azonban a személyiség újjáépülése feltételezi a visszatalálást a közösségbe.53 A sámán önkívületi állapotban is betartja kultúrája szabályait!!!°(Egy ideg- vagy elmebetegnek nincs ilyen szempontja.) Vagyis nemcsak ösztönös-érzelmi, hanem kontemplativ lény is. Végül ide kívánkozik még egy meggondolás. A sámán hírneve függ tevékenységének sikerétől is. Tehát képesnek kell lennie nagyfokú rugalmasságra, felfogni az elvárásokat, s megfelelni azoknak. A szertartás rendkívüli testi-lelki összeszedettséget követel meg. A sámán ura szellemeinek, a maga közössége érdekében dolgoztatja őket. Vagyis ösztönös-érzelmi impulzusai sohasem győzhetik le tudatosságát. A sámán tehát inkább öngyógyult, mint beteg ember. Gyógyult abban az értelemben, hogy túljutott a kezdeti nagy megrázkódtatáson vagy bármilyen súlyos testilelki betegségen és a közösség adta minták segítségével feloldotta az emberi lét alapvető egzisztenciális kérdéseit.54 A betegségelméletek híveit azok az ősi mechanizmusok tévesztették meg, melyek a modern társadalmakban ilyen kifejezett formában inkább csak lelki és elmebetegségeknél fordulnak elő megfigyelhető gyakoriságban. Elemzési kísérletem óhatatlanul sematikus. A tér és idő óriási távlataiban jelentkező bonyolult emberi tevékenység vizsgálatában csak a legfőbb vonások követése lehetett célom. Természetes, hogy létezhettek szélhámosok, csalók és elmebetegek is a sámánok sokaságában. Azonban magát a sámánizmus jelenségét ezek az esetek nem jellemezhetik. Munkámban elsősorban az első kézből származó leírásokra támaszkod59