Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 2. szám - VALÓ VILÁG - Kelemen András: A sámánizmus - kórlélektani szempontból

jelöltnek tekintik az ifjút, következik az ima és aszkézis időszaka. (Sámánoknál ez megfelel egy idősebb sámánnál való felkészülésnek.) Az így előkészített jelöltnél az első szertartás előkészületei már tudatváltozást indítanak meg, melyet vegyi úton is fokoznak (szaganyagok belégzése, teaként elfogyasztása; —esetleg hasis is szerepet látszik). Monoton hanghatások, verbálszuggesztió, ritmizálás elősegíti a hypnotikus állapot kialakulását, „meditáció révén az ember beolvad Buddhába”. Ehhez számítsuk még a 20—40 kg-os!, elefántcsonttal díszített aranysisak súlyát, mely az áll alatt megkötve a nyaki visszerek elszorításával elősegíti a tudatszűkület kialakítását.39 A tudatzavar nem mély: a révület alatt a beszéd, nyelés, járás képessége megtartott. Az egész folyamatot szomatikus technikával is elősegített célreaktív tudatváltozásként jellemezhetjük. Egyben érthető az is, hogy a jelöltek ellenszegülnek, ameddig csak lehet, a szellemek hívásának. Hiszen az extázisról alkotott közhiedelemmel ellentétben ez az élmény egyáltalán nem kellemes!

Az előbbi leírás azonban végül is csak a rutinszerű extázistechnikát magyarázza, de nem ad magyarázatot a sámán hivatására. A kérdés lényegi megközelítése csak a csoport- és egyén pszichológia összehangolt módszereitől várható.

1. A csoportelvárás

A sámán a közösség tapasztalataiból kiépült mágikus-vallásos világképet eleveníti meg művészi szinten. Mi ebben a társadalom szerepe?

A természeti körülmények közötti „zárt közösség” személyes kapcsolatban álló tagokból alakul. Nem áll nagyobb számú tagból, mint amennyi intenzív kapcsolatban tud maradni. Ezenkívül élményereje van a tényleges egymásrautaltságnak (kaláka). Ezért olyan hatalom a „falu szája”. A hagyományokba korán, még az értelem kifejlődése előtt belenevelődik a gyermek. A gyermekijesztők pedig a fegyelmezésen túl, előkészítik a gyermeket a természetfeletti elfogadására. A hiedelemátadók mindig előre közük, hogy mi fog történni. Pl. a Luca széke készítőjének, hogy mit kell majd látnia: „Majd meglátod — aszongya — hogymennyi boszorka van! Hogy aki a Luca székin ül, az megláttya!”39 Ezután a belesúlykolt (prekondicionált) élményt látni is véli az így előkészített ember, s közvetlen élményként továbbadva csak fokozza a hiedelem hitelét. A híres egri tudósasszonyt a falu népe világosította fel, hogy látomásai a holtaktól erednek, s hogy közvetítenie kell élők és holtak között.40 Esetében megfigyelhető volt, hogyan igazította fokozatosan az ismert táltostörténetekhez saját élettörténetét. Pl. nem volt huzamos alvása, de a későbbiekben úgy kezdte hinni magáról, hogy volt. Szüzükpen, a szojotok egykori nagy kámja mesélte magáról: „Végre sámánkodni kezdtem, mert az emberek egyre azt hajtogatták: sámánkodnom kell, akkor meggyógyulok.”41

2. A sámánnáválás pszichodinamikája

Az előbbiekből is nyilvánvaló, hogy a sámánt a társadalmi elvárás formálja. Viszont mi alakította ki a társadalom tudatában élő modellt? Nyilván olyan megfigyelések, melyek sok esetben jellemzőknek mutatkoztak. A törvényszerű előfordulás pedig lelki törvényszerűségeket tételez fel.

A csoportban eleinte talán mindenki megkísérli a szellemek segítségét kérni, így van pl. a csukcsoknál (chamanisme domestique4"). Később a csoport kiválasztja a legalkalmasabb egyedet a szellemvilággal való kapcsolattartásra. Ez azt jelenti, hogy a csoportelvárásra PAVLOV kifejezésével élve „első jelzőrendszere fejlett” művésztípus válaszol. A művészettel való kapcsolatra utal, hogy a valódi alkotáshoz a szelle57