Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 2. szám - Végh Antal: Tengeren túl, magyarok közt (útirajz)
művelteti, betelepítteti a földeket. így lesz az államnak erdeje. Ha az erdő megnőtt, eladja, vagy kitermelteti az erdejét, szintén magánvállalkozóval. Amerikában csinálhat valaki magánpalotát, magánvasutat, minthogy ezek is mindmind magánkézben vannak — nyithat valaki magánnyomozó irodát, fenntarthat magán- egyetemet, magántelevíziót, sőt magánhadsereget is! Mint például amilyen Heming- waynek volt. Az állam itt csak egyetlen területet nem enged ki a kezéből. Soha, senkinek, semmilyen körülmények között: az adószedést! Ebben olyan következetes, könyörtelen, hajlíthatatlan, mint némely más országok az ideológiai kérdésekben! Akinek adótartozása van; nincs isten, aki ezt megússza! Minden más bűn megbocsátható! Minden elsumákolható, minden elkenhető, mindent meg lehet „umbul- dálni” de az adótartozást nem. És aki ebben korrumpálni, vesztegetni akar, maga teszi a kötelet a nyakára. Egy adóhivatalnok nagyobb úr, mint egy elnök! Mert az elnököt lehet bírálni, szidni, sőt mocskolni is, de próbálná ezt valaki megtenni egy adóhivatalnokkal szemben, midőn ő funkcionál ... Ahogy Amerikában mindenből csinálható per, ugyanúgy minden után adózni kell... Csakhogy az előbbit lehet csűrni, csavarni, az utóbbinak egyenes útjai vannak... Akárcsak a Huron vagy a Simcoe tó felé vezető utak. Az út mellett egy hatalmas bekerített faiskola. Mekkora terület lehet? Száz hold, kétszáz hold, több? Még a laikus szemének is gyönyörű látvány! Végeláthatatlan hosszú sorokban juhar, tölgy, nyír, hárs, fenyő, bükk, éger és ki tudná felsorolni hányféle erdei fa még. És az egész kert területén nem lehetne összeszedni egy maréknyi gyomot, annyit se, amennyi elég lenne egyszerre egy süldőnyúlnak. Az állam időnként ellenőrzi a faiskolákat, ahol nincs rend, onnan nem vásárol. Itt növényi kártevőknek, gombabetegségeknek se híre, se hamva. Hogy csinálják?! Kanadában a nagy erdőrengetegekben óriási veszélyt jelentenek a kártevők. Itt, ha egyszer elszaporodik valami, az isten se tud gátat vetni elé. Ebben a rengetegben. Ezért a nagy elővigyázatosság. Például egy gyökérgolyvásodás, ha annak a vírusait elhurcolnák egy faiskolából, vagy a fagyöngy elterjedése akkora erdőségeket tehetne tönkre, mint Magyarország. Milliárdos értékekre kell vigyázni. Kanada erdő nélkül, fa nélkül elképzelhetetlen. Meg is van a szeretetük a fák iránt. A farmok, a kisvárosok, a községek mint megannyi kedves-fás liget. Kanadának még a címeréből sem hiányzik a legkedvesebb fájuknak a levele; a juharé. De hányféle, hány színű juhar van itt? Azt mondja a házigazdám, ő legalább hetven- féléről tud! Pedig nem is szakember. Az újabb és újabb változatok kitenyésztése folyik. A fákat injekciózzák, besugározzák, ezáltal eddig soha nem ismert változatok fejlődhetnek ki, amelyek esetleg csak alig-alig különböznek egymástól, de színre, tulajdonságra, formára mindegyik más és más ... Az erdők, a fák szeretete kiegészül a madárvilág szeretetével. Óvják, féltik az erdei madarakat. Különösen a fácánt nagy gonddal. Az erdőszéleken nagy fácántenyészeteket látni. Mesterségesen keltetik a fácántojást, felnevelik a csibéket, aztán szélnek eresztik őket. 6. A farmokon való vizitelés után visszakerültem a paphoz. Éppen a legjobbkor, mert ő meg egy Delhi-tói messzebb eső tanyára igyekezett, úgyhogy vele mehettem. 20