Forrás, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 1. szám - KRÓNIKA - Katona Imre: Néprajzi útikalauz (1. A magyar nép felfedezése)
viselet egyik darabját) kiragadni és azzal jellemezni egy-egy népcsoportot, hanem a jelenségek összességével, ill. azok jellemző szerkezetével, továbbá sűrűsödésével kell próbálkoznunk! így természetesen nem lesznek éles vonalhatárok, de nincsenek ilyenek a földrajzban, nyelvjárásban és egyéb táji megoszlások terén sem! Arról is le kell mondanunk, hogy népcsoportjaink egymással egyidősek, kivált hogy mind ősiek! Van közöttük ezeréves nem egy (pl. Őrség, a székelyek stb.), középkori eredetű (jász, kun, egyes városok népe), de a többség bizony fiatal: mindössze 150— 200 éves (Sárköz, a matyók stb.)! A népcsoportok kialakulnak, fejlődnek, eljutnak virágkorukig, aztán lassanként megszűnnek, ámde létük feladásával maga a magyarság még nem tűnik el! Legfeljebb egy színfolttal szegényedik. Amit azonban elveszít a réven, megnyeri a vámon: a tarka különfejlődésből nemzeti egység lesz! A népcsoportok élete tehát változó, különállásuk mindig viszonylagos, határaik egymásba átjátszanak, és a magyarság kulturális egységét soha nem bontották meg. Európai viszonylatban a magyar népi kultúrát sokkal inkább jellemzi a mindenkori egység, mint a (táji) széttagoltság, inkább a társadalmi megosztottság a hangsúlyosabb! Egységünknek kedveznek a táji keretek is: a különféle szaktudományok (földrajz, nyelvjáráskutatás, népzenekutatás, tánckutatás, néprajz és más szakmák) is általában 5—6 nagyobb tájjal számolnak, ezeken belül kb. 38 népcsoport, 200 kisebb alcsoport helyezkedik el. A központban a nagyobb, a magyar nyelvterület széle felé a kisebb, tagoltabb népcsoportok vannak többségben; nyelvileg vagy földrajzilag elszigetelt területek, sőt valamikori városi és egyéb kiváltságosok, különjogosok (Torockó, Hétfalu stb.)egészen apró kis egységet alkothatnak. Nem kön nyű az el igazodás! A köznyelvben még ma is hallani néha bukovinai csángókról, holott ott csak székelyek laktak, akik úgy vándoroltak oda a 18. század végén. Kevesen tudják viszont, hogy a Brassó melletti említett Hétfalu, továbbá a gyimesi szoros és Moldva magyarjai is csángók. Aligha tudnánk elsorolni a hat (!) Hegyalját, mely a magyar nyelvterület egészén található, de a két Sárrétet sem mindenki, pedig még mennyi hasonló névpár (Mezőség, Mezőföld, a két Bükk stb.) van, nem is szólva olyan buktatókról, mint Cserhát és Cserehát, vagy éppen Buják és Buzsák község közötti kicsiny névbeli, annál nagyobb térbeli és kulturális különbségről! Van mit tanulnunk! A Forrás szerkesztősége felismerte, hogy a tájak, népcsoportok szerinti tájékozódás a népi kultúra területén, továbbá a paraszttársadalom tagoltsága tekintetében mennyivel fontosabb, mint pl. irodalmi szempontból, bár egész csokor köthető a táji „elkötelezettségű” magyar irodalmi, költészeti alkotásokból! Ez a termékeny felismerés teszi most lehetővé, hogy kalauzt adjunk olvasóink kezébe. Sokat akarunk: az állókép helyett mozgóképet vetíteni, mely túlmegy a szokásos földrajzi—gazdasági—építkezési „sablonokon”, elsősorban a társadalmat és annak szellemi produktumait mutatja be. Ennek során összehangolja a zenei, tánc és egyéb dialektusokat a szokások, dalok és a népi díszítőművészet térbeli megjelenésével, eddig ezek ugyanis gyakran külön vágányokon futottak. Földrajzi rendben követi a fontosabb népcsoportokat, és megpróbálja lényeges vonásaikat megragadni és életüket végigkísérni máig. Bár az adott terjedelmen belül részletes betekintésre nincs lehetőség, szemlénk esetenként mégis igyekszik hasznosítani a szomszédos rokontudományok, valamint a szépirodalom táji vonatkozású eredményeit és megállapításait is. Egy kalauz akkor jó, ha kedvet ad a személyes felkeresésre. Maga a látogatás pedig akkor maradandó igazán, ha szívesen megismételnénk másodszor is. Most itt különleges utazásról van szó: önmagunk megismeréséről, amilyenek voltunk és vagyunk, az egységen belüli sokarcúságról, Európáról és hazánkról, szomszédainkról és rokonainkról, régi és új életünkről, a múltról és a jövőről. Itt sincsenek éles vonalhatárok, összefonódik minden! (folytatjuk) 96
