Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Varga Csaba: A harmadik lehetőség hiánya (Befejező rész)
váló világ VARGA CSABA A HARMADIK LEHETŐSÉG HIÁNYA (Befejező rész) Oktatás, művelődés, kultúra közösség nélkül s a jövőkép hiánya „Szellemi tunyaság jellemzi ezt a népet. Soha nem jutott elég idő a tudás gyarapítására. A kunok a betelepülésük után csak mostoha természeti környezetben érezték biztonságban magukat. Az elhúzódás a múlt század elején, az állattenyésztés fellendülésekor szűnt meg, amikor bejárták az országot, sok új gondolatot nem hoztak magukkal, de Mária Terézia által is megerősített kiváltságaikat számon tartották... Nekem is kevés az időm. A múlt teljesen leköt, a jelent sem ismerem nagyon, a jövővel végképpen nem érek rá foglalkozni. Mindenesetre sokat olvasok, jegyzetelek, de azt nem tudom, hogy a mostani ziláltságot ki hozhatná rendbe.” H. István. „Hogy? Szellemi élet? Nem is hallottam ilyesmiről. Nincs jelentősebb gondolkodó a faluban, az értelmiség csak a praktikus teendőkkel törődik. Ha jól tudom, ez a község egyetlen művészt sem bocsátott útjára. Talán nem véletlen, hogy a szentimreiek azt mondják: buták a fülöpszállásiak, nem szólnak hozzá semmihez. Az itteniek persze visszavágnak, hogy az imreiek maguknak valók, befelé fordulók, pedig a fülöpszállá- siakról is elmondható ugyanez. Annyi bizonyos, hogy a takarékszövetkezet részközgyűlésein legfeljebb negyvenen-ötvenen vesznek részt, de azok sem nyilatkoznak meg. Bezzeg Akasztón vagy Szentimrén állóhely sincs és a közgyűlés elnöke válogathat a felszólalók között...” V. Mihály, a takarékszövetkezet vezetője. „Vannak azért, akik olvasnak itt, s igyekeznek odafigyelni a főváros szellemi életére. De akik vannak, magányos könyvmolyként hajolnak az asztaluk fölé, amikor este befejezték a munkát. Nagyon kevesen vannak .. .!” T. István. B. Mihály 1943-ban részt vett a szárszói találkozón. Naplójából idézünk: „Már a hozzászólási vita hevében vagyunk. Egy erdélyi pap nagy lendülettel cáfolja Veres Péter elveit, hogy a szocializmus mindenekfelett való és a vallás másodrangú ügy. Itt ül mellettem Kassák Lajos és egy munkásfiút bujtogat. Mondja, hogy a lázítás módszere az, hogy először Kossuthot, Rákóczit, Bethlent kell dicsőíteni, aztán Dózsát, majd a szocializmus szellemét és Marxot. Mondván, hogy ebben egyetért vele Sinka, Szabó Pál és még több irótársa.” „Fülöpszálláson van pártház, művelődési otthon, könyvtár és mozi. Na és?” G. Gá- börné. Részlet a tanács közművelődési értékeléséből: „A művelődési ház igazgató hiányában a tervben meghatározott feladatait nem tudta teljesíteni. 1976 januárjától áprilisig volt művelődésiház-igazgató, azonban a személyéhez fűzött reményeket nem váltotta be. Ezért kénytelenek voltunk állását megszüntetni. Az igazgatói állásra egész évben nem találtunk megfelelő szakembert. Ebben az évben 26 báli rendezvényt tartottunk, s hét ORI-rendezvényt, amiből öt könnyűzenei műsor, kettő színházi előadás volt, szervezés hiánya miatt azonban valamennyi előadás komoly ráfizetéssel járt. Egyedül az irodalmi színpad működött, mert a tagok öntevékenyen dolgoztak; egyéb klubélet nem volt.” 50
