Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 10. szám - VALÓ VILÁG - Varga Csaba: A harmadik lehetőség hiánya

lehetne, ha szebb örömöket kínálhatnánk. Brutális kielégülés helyett gyengédséget senki sem lophat. . G. Imre, az ált. iskola igazgatója.

„A fiatalok a falu közepén csellengenek, ötször is körbejárják a falut. Házibulit nem rendezhetnek, helyette kocsiba ülnek, hárman-négyen és irány Kecskemét. Kialakultak hát a kocsizó bandák, nekem is volt egy baráti köröm. De az öt lányból hárman már férjhez mentek, teljesen begyepesedtek, ketten pedig itt hagyták a falut, hogy férjhez mehessenek. Ha valaki húsz éves elmúlt, pokoli nehéz férjet fogni, mert egyszerűbb munkás nem mer közeledni értelmiségihez. Az én férjem autószerelő lesz, nekem is sokan mondják: Hogy tudsz férjhez menni egy sofőrhöz? Ennél csak az rosz- szabb, hogy a falu borzasztóan pletykás. Ha két fiatal kézen fogva megy, mindjárt azt hiszik, hogy jön a gólya. Hetekig arról szájaltak, hogy egy negyvenvalahány éves, tagbaszakadt férfi elvett egy alacsony, pici, tizennyolc éves lányt. Egy fiatal pedagógus, F. I. pedig elköltözött, mert anyaság elé nézett, s már elmúlt harminc éves. Nem maradhatott itt. A hírek tűzként terjednek, legutóbb engem is feltárcsáztak az ÁFÉSZ- irodából, hogy tényleg mennyasszony vagyok-e?” N. Julianna, könyvtáros.

„Az árokszélről többen pletykálnak, mint ahányan felkeresik. Kevesen merik kiélni ott a vágyaikat. Több lány és fiú inkább a gátlásoktól szenved, az Infecundint sem merik felíratni. Inkább házasságot kötnek az első jelentkezővel, de a puha ágyban sem tudnak felszabadulni. Ráadásul a házasság közös gazdasági vállalkozás, szülői tőkék elköltése, beruházás, hitelek felvétele, s házépítés vagy bővítés. Később tehát változtatni lehetetlen, sajnos. Kivétel egy asszony, aki nappal a férjénél van, mindent ellát, gondozza az állatokat, mint egy rendes feleség, de este elmegy otthonról, más férfinél alszik, s ami a legszokatlanabb: a két férfi egyformán elfogadja a munkamegosztást.” A. József, az IfjV-nél munkás.

„Nem hinném, hogy korábban harmonikusabb volt a szerelmi vagy a családi élet. Mindenesetre hallgattak róla, s a családok jobban összetartottak. Fülöpszállás lakossága tulajdonképpen nyolc-tíz nagycsaládból áll elsősorban. A Benedekek, a Várkonyiak, a Vidák, a Szabók, a Horváthok, a Herpaiak ... A családokban előnévvel különböztették meg egymást. Volt például tokmány-Csaplár, pipás-Csaplár vagy a legnépesebb családban: moj-Gubacsi, költő-Gubacsi, kesetökű-Gubacsi, rezes-Gubacsi, mézes- Gubacsi, zsírbasült-Gubacsi. Az előnév jellemezte is viselőjét; a falu annyira ismerte polgárait, hogy találó névvel illethették egymást. De a nagycsaládok bizony szétestek vagy már nem sok kell hozzá.” H. István.

„Úgy bizony! Az ifjú ma tizenhét éves korában felszabadul, előfordul, hogy többet keres, mint az apja. Most már nem arra törekszik, hogy minél nagyobb földje legyen. Nem is becsüli annyira a földet, inkább tizennyolc éves fejjel megnősül. Nászajándékul a szülői vagyon egy részét kapja meg. Néhány évig kell csak hajtania, hogy saját háza és kocsija lehessen. Ma az az élet sava-borsa, hogy autóval végigszáguld a falun. A kocsi valakivé teszi. Este pedig konyakot vedel annak örömére, hogy barátaival megvitatja a Polski Fiat tulajdonságait. Az elmúlt években nagyon elterjedt az ivás. Nem egyszer az a virtus, hogy az ifjú bemegy a kocsmába és megiszik egy láda sört . ..” P. Antal, vb-titkár.

„Változik a fülöpszállásiak életmódja. Sokan tanulnak, képezik magukat, a technika izgatja az embereket. Az autóval kezdenek betelni, a televíziónézéssel kevésbé. A szeszfogyasztás közben állandóan emelkedik. Az ABC-áruházban tavaly 800 ezer forintért adtak el szeszt, bort, sört, pálinkát. A vendéglőben 3,6 millió forintért fogyasztottak italt. 1976-ban tehát 4,4 milliót költöttek szeszre a mi falunkban. Ha húsz forintos átlagárat számolunk, akkor egy emberre ötven liter jut! A pólyásbabákra is ... S ebben a mennyiségben nincs benne az, amit a házipálinkából vagy a háztájin termelt borból fogyasztottak el.” H. Lajosné, az ÁFESZ-kirendeltség vezetője.

29