Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 7-8. szám - Fehér Zoltán: Bátyai táltos és garabonciás hiedelmek
ismeri. A második tanulság az, hogy a keleti eredetű táltos és a nyugati eredetű garabonciás hiedelemkor összefonódott. A táltos illetve a garabonciás, mint természetfölötti hatalommal rendelkező lény, a hiedelmekben nemcsak egymással, de más hasonló lényekkel is összekeveredett. Sz. Istvánná szavaiból ez derül ki. „Azok (a tátosok) szeretik a bandát. Bandásan gyüttek, összeszedőzködtek, estén jártak. Belopóztak az istállóba, hát a lovak össze vannak kötözve. Hát az istráng-szalag a sörénybe. Boszorkány — tátos egykutya.” Szintén a boszorkány-hiedelemből kerültek ide a következő motívumok: „A tátost arrul lehet megismerni, hogy mindent balkézzel és ballábbal csinál.” „Ha valaki megszületett, és a jobb kezén van egy fekete pont, az tátos lösz.” A táltos hiedelemkörből viszont a foggal születés képzete került át a javasról és a tudósról szóló mondákba. A táltosságra születni kell Diószegi kutatásaiból tudjuk, hogy a táltosságra születni kell, s a jelölt fölös számú csontja — táltosfoga vagy hat ujja — az eleve elrendeltség bizonyítéka. Elragadtatásakor ezt a csontot keresik meg benne a táltosősök a túlvilágon. A foggal születés rossz ómen. Az így megszerezhető természetfölötti hatalomért sok szenvedéssel fizet a táltos, a javas és a tudós is. „Aki két foggal születik, az jósolni és babonázni tud. Ahogy ilyen babonákat csinál, pár évvel mindig fogy az élete. Egy vagy két évvel hamarabb meghal, ha ilyeneket csinál. A házban muszáj egy betegesnek vagy nyomoréknak lenni. Vagy őrajta, vagy az utódokon kitör.” Igyekeztek megváltoztatni a gyermek sorsát, próbálták kijátszani a túlvilági hatalmakat. „Aki foggal született, annak a fogát a bábasszony kinyomja, hogy ne legyen tátos. Mindjárt a szájába nyúlt.” „Aki foggal született, az nagyon tudós lesz. Az olyannak ki kell húzatni.” Az elragadtatás általában a pubertás korában történik. „Egy asszonynak ikergyereke született, az egyik fiú, a másik lány. Az egyik foggal, a másik hat újjal jött a világra. Mikor hét évesek vótak, akkor vitték ki a szemetet, és valaki eljött, és elvitte őket. Tizenkét évig kínozta őket, és mikor visszajöttek, akkor mindenki félt tőlük, és nem vette el senki a lányt, a fiú meg nem kapott feleséget.” Ennek az lehetett az oka, hogy a magyaroknál és a rokon népeknél is a természetfölötti hatalommal rendelkező személyek rendszerint idegbeteg emberek. „Ez a faddi ember is, meg a foktűi ember is olyan ijesztő külsejű. Fél az ember, ha ránéz.” „Aki születéskor két sor foggal születik és kislány, abból jósnő lesz. Hogy elérje célját, nagy viharba át kell mennie valamivel egy nagy folyón. Aztán el kell mennie egy vagy két évre szolgálnia, és tizenöt éves korába megkezdheti a jóslást.” Valószínűnek tartom, hogy a táltosősök által történő elragadtatás vagy az otthonról való eltűnés az önkívületi állapotnak képes kifejezése csakúgy, mint az idegroham tombolásának a viharos folyón történő átkelés. Aktív és passzív tudományszerzés A garabonciás a magyar néphit szerint, így Bátyán is, iskolában, tehát aktívan szerzi tudományát. „Mindön faluban van egy garabonciás. Az két sor foggal születik. Mikor elgyün hét év, akkor a gyerek eltűnik. Nincs és nincs. Elmén az ű iskolájába tanulni. Gyün kéregetni. Most mén, kér tejet vagy tojást. Mén, sárkány hátán ül. A sárkány kiereszti a farkát.. .” A táltos a magyar, a rokon népek hiedelmeiben pedig a sámán elragadtatása közben, önkívületi állapotban, tehát passzívan tesz szert természetfölötti képességeire. A bátyai hiedelemmondákban a táltos Prométheushoz hasonló „kultúrhérosz”, aki a Felső 40
