Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 7-8. szám - Kirgiz szólások és közmondások (Válogatta és fordította: Buda Ferenc)

787. Fejedre húzván lábadra nem futja, lábadra húzván fejedre nem futja.

(..Vagy a tányér nem egyenes, vagy a leves görbe”.)

188. Az ótvarosfejü dühében sapkát emel.

189. Mintsem hogy tétlen állj, inkább ingyen dolgozz.

190. Papagáj a tollával, csalogány a hangjával.

191. Otthon a tejed kiömlik, mezőn a borjad kiszopja. („Csőstül jön a baj".)

192. A kutya csak akkor kezd el úszni, ha pofájáig ér a víz.

193. A víz felülről higgad.

194. Kocsányánál több alma nem hullik.

195. Szemed ha fáj, kezedet fékezd, gyomrod ha fáj, evésed fékezd.

196. Csizmád ha szoros, házad nyugalmának mi haszna?

197. Szavát szegő embernél jobb a szállongó szél is.

198. Magad hogy meg ne botolj, másnak is világíts.

199. Rossz bika a maga fejére dönti a szénát.

200. Nem síró gyereknek cicit nem adnak.

(„Néma gyereknek anyja sem érti a szavát’’.)

201. Fölfelé vonva ökör döglik, lefelé vonva szekér törik.

202. Magas hegyre ha mászol, messzire dobhatod a követ.

203. Fülemülét a mese nem táplálja.

204. Ijedős varjú árnyéktól is retteg.

205. Ha sok a juhász, pogányán vész a juh. (V. ö. 20.)

206. Fölfelé öntött víz nem áll meg.

207. Maga tudja a macska, kitől lopta a húst.

208. Közel a könyököd, mégsem bírod megharapni.

209. Hallgatás az egyetértés jele.

210. Hitvány birkáról egy szál gyapjú is haszon.

211. Szél ha nem fúj, a fűszál feje sem játszadozik.

212. Egérnek könnye a macskát is megindítja.

213. Majd ha a teve farka földig ér.

(Azaz: sohanapján.)

214. Halász a halászt messziről látja.

215. Két rühös egy erdőben is egymásra akad.

216. Hétszer mérj, egyszer vágj.

217. Másnak gödröt ne áss, magad esel bele.

218. Ki-ki maga tudja, mi fáj belül.

219. Tüzelőt ki nem gyűjt, tüzet se gyújtson.

220. Anyátlan lánynak, apátion fiúnak hajléka nincsen.

221. Törhetetlent a kovács sem csinál.

222. Fölös vagyon a fejet nem fájdítja.

Válogatta és fordította: BUDA FERENC

22