Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Zám Tibor: Bormelléki zsiványságok (5. rész: Egy maffia természetrajza
lemző. Már a foglalkozás megoszlása, illetve meghatározásának nehézsége érzékelteti, hogy ez a maffia más szerkezetű, felépítésű és természetű, mint az előző volt. Sorolom őket: ifj. Kukucska hentes, de foglalkozott állatokkal, orgazdáikodott és üzérkedett a Szőke Nagytól vásárolt borászati anyagokkal, amelyek egy részét természetesen maga is felhasználta. Gubán János eredeti foglalkozása szerint juhász. A bírónak arra a kérdésére, hogy mérte-e termelt mustjai cukorfokát, így felel: „Nem értekén ahhó, juhász vagyok én kérem.” Szőke Nagy is juhásznak tudja, bár soha nem látta birka közelében. Az tény, hogy 1974-ben egyénileg gazdálkodik: szőlősgazda. Kelemen István agronómus a csengődi Arany Homok Szakszövetkezetben. Boszorád Nándor saját bemondása szerint egyénileg gazdálkodik; (ami nem mond ellent a szakszövetkezeti tagsági viszonynak), de egy tanú szerint trágya adás-vételével nagyban is foglalkozott. Volt olyan időszak, hogy 2—3 vontató is hordta megbízásából a trágyát a megrendelő szőlőföldjére. Krizsán József szakszövetkezeti tag, gazdálkodó, de pénzügyleteiről is van információ (Csengődön ,,ő volt a bankár”.) Szlama János gazdálkodó, tsz-tag, bár családi viszonya révén kocsmárosnak is tekinthető. Ez utóbbi derül ki, hogy valamilyen borászati szakkérdésben elszólja magát, és ezt azzal indokolja, hogy „kocsmában sokmindent hall az ember”; Dóró Ernő adóügyi csoportvezető a Csengődi Községi Tanácsnál, de szőlőtermeléssel is foglalkozik. Dóczijános szállítási előadó, később pincemester a csengődi Arany Homok Szakszövetkezetnél. Mellékesen: szintén szőlőtermelő. Átminősítése tény, bár ő végig tagadja, hogy gyakorlatilag ellátta volna a pincemesteri feladatkört: „Én csak a papírmunkát végeztem . . .” A jelen idejű felsorolás az őrizetbevétel előtti állapotot dokumentálja. E különböző foglalkozású emberek négy közös vonását emeljük ki. 1. Mindegyikőjüknek van szőlője. 2. Valamennyien hamisítottak bort, részint az Etyekről sikkasztott anyagok felhasználásával vagy anélkül; ki szemérmesen, ki szemérmetlenül. 3. Kétes értékű borászkodása révén ki szorosabban, ki lazábban tagja volt a Kukucska-féle maffiának, 4. A borkonjunktúra kapcsán pedig tagjai voltak az országot átfogó szesz-szindikátusnak, amely a Szőke Nagy és az ifj. Kukucska maffiáját is életre hívta. Ez utóbbi társulat eredetileg 17 emberre terjedt ki, de az ügyész kettővel szemben visszavonta^.elejtette”) a vádat, egyre a tárgyalás közben kiterjesztette. A korábbi gyakorlathoz híven a többségükben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlottak portrévázlatát, védekezésük módját beillesztjük a pertörténetbe, hogy ezzel is karakterizáljuk a bormelléki maffiát. Az időrenddel szemben ezúttal is a dolgok logikai rendjét részesítjük előnyben. * Korábban hangsúlytalan tény volt, hogy ifj. Kukucska ittasan vezetett, és ráadásul még a rendőrökkel is „összeakaszkodott”. Maffiájának történetét azzal kezdjük, hogy tűnődünk az afféron. Abban az időben (1974) az ittas vezetés hatósági elbírálása enyhébb volt, mint napjainkban. Ha az alkoholos állapot nem baleset folytán derült ki, kisebb-nagyobb pénzbüntetés volt a szonda elszíneződésének ódiuma. Ennyivel talán ifj. Kukucska is megúszhatta volna a „botlást”, ha fegyelmezetten viselkedik. Bár kétségtelen, hogy a részegségnek van egy szakasza, amikor az emberek egy'része vagyoni állapotra való tekintet nélkül is és minden külső ingerhatás nélkül is kötekedővé, agresszívvá válik, („az elő fába is beleköt”), mindemellett bátorkodunk feltételezni, hogy az „összeakaszkodás” elsődleges indítékát az a hatalomtudat erősítette fel, amit a sok pénz, a könnyen megszerzett pénz alakít ki az emberekben. A pénzből eredeztetett hatalomtudat definiálhatatlan, de körülírásának nehézkessége miatt se higgye ki- talációnak az ember; „a pénz abszolút jó”, mondotta egy üres zsebű filozófus; akinek vastag a bukszája, annak domináns szerepe van környezetében, és az emberi kapcso49
