Forrás, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 1. szám - Goór Imre: Vadnyugati utazás (Kanadai jegyzetek)
ablakoknál. — Naív ez a nép? Vagy eddig még keveset vonult? Vagy az ünnep kijelölt hőseit, az indiánokat szereti így? Csordák rohanása támadt föl benne; vagy az északi angolok és déli franciák villongásaira emlékezik? S honnan a friss erő? A népviseletek, a maszkok, a szekerek, a lovasok, a zenekarok lendítik folyóvá ezt a tömeget 4 —5 órán át? A walesi herceg ,,Charlie”-nak és öccsének akarja megmutatni, hogyj mennyivel szabadabban lélegzik, mint az angol közvetlen befolyás idején? A vörös zubbonyos hegyi rendőrség lovainak patái fegyverropogást csattognak a kövezetre. Az indiánok nyeregbe öntve a felhőkön úszni látszanak. Ratata tamm . . . ratata tamm . .. ratata tamm . . . Pörögve röpül a bot a ritka magosba, fordul a lány . . . bot a kézben . . . Ratata tamm . .. Ratata tamm . . . Vonul a csapat rövid szoknyában, röpül a bot, pörög a bot. — Uiú! ijjúú, hiúú, hijjuü! — Jujju, hijju! S fölcsap a kedv, nézőké sfelvonulóké, s összekötődnek hangkötelekkel. Parádés figurák. Mexikói őslakók, észak-amerikai indiánok. Québeci franciák jönnek. Országok, tartományok rendre jönnek. A Rockik főnökei jönnek: Pretty Youngmen sr. a Blackfoot-indiánoké; Jim Shot a Bloodoké; Nelson Small a Peiganoké; Clifford Big Plume a Sarceeké; s három a Stoneyok közül: Bill McLean a Bearspaw Bandből, John Snow a Wesley Bandből, és — akit később Banffen személyesen is felismerhettem — a Chiniguay Bandből Twoyoungmen Alwin. Tekintélyük az arcukon. Ma politikai tényezők az országban, akik a rezervátumok igazgatásával, gazdasági irányításával segíthetik, keresztülhúzhatják a kultúrális és civilizációs, pozitív s negatív törekvéseket. . . Olajvezetékek útját állhatják, elébe állhatnak utaknak, építkezéseknek, bányáknak, új kutatásoknak. Helyzetük mindettől, csapatuktól, és egymástól, szövetségüktől — s még jó néhány mástól — mint a politikusoké, meghatározott. Farmerek, rancherek jönnek nagytőgyű tehenekkel, óriás disznókkal, ritka bikákkal; mintaterményekkel és eszközökkel . . . Bankok vonulnak egyenruhában. — Hiú! Hiú! — Ujjú! Kalocsai ruhákat látok... Díszesebbeket, mint odahaza. Táncosokat. Mintha az Állami Népi Együttesből szakadtak volna ki. Magyarok kiáltoznak a nézők sorából, csoportosan. Taps, és megint taps; mondják, nemcsak a ruhának szól, hanem, aki benne van: becsülik a magyarokat munkájuk, helyzetük révén is. Olaszok, ukránok, japánok jönnek. Megannyi újabb, nemzetet alkotó nép. Ahogyan e száguldó felvonuláson, megférnek szépen az európányi területen is jól egymás mellett. — Tapasztaltam, becsülik egymást. Okosulhatna tőlük fél Európa ebben az ügyben . . . Riporterek, filmesek futnak utca szegélyén, űzni, fotózni, vinni a mozgást lapnak, tévének bel- és külföldre. — Hijju! Hijihu! — Juhijju! Júú . . . Júúú! Visszhangzik bennem hosszan a lelkes, négyórás rohanás után is folyvást. .. — Naív ez a nép? — Tiszta ez a nép? 39
