Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 11. szám - Száz éve született Ady Endre - Beke György: Séta a bölcsőhely körül
Ady Endre 1883 és 1888 között a református elemi iskola első, második és harmadik, majd a katolikus népiskola negyedik és ötödik osztályát végezte Érmindszenten. Következett a nagykárolyi piarista gimnázium, majd a református Wesselényi kollégium Ziiahon. Gyermeki emlékeiből egész költészete táplálkozott. Fecser Jánost, a mai adyfalvi tanítót, Endre úrfi diákéletéről kérdezem. — Tudjuk, hogyne, minden gyermek tudja az iskolánkban, hogy itt született Ady Endre. — Tanulják is a verseit? — Úgy, ahogy azt a tanterv. .. mert ugyebár.. . ez csak négyosztályos iskola.. . Inkább a felnőttek szokták emlegetni.. . Kéttagozatos elemi iskola működik ma a faluban: 17 gyermeket Fecser János tanít a magyar tagozaton, 13 gyermeket Veronica Henge a román tagozaton. A felsőbb osztályosok átjárnak Gencsre, 12 kilométerre, ott nyolcadikig tanítanak, románul és magyarul egyképpen. Éppen az új kúria sarkánál állunk, virágok között, a kőasztal mellett, amely fölé visszaépítik az egykori filegóriát. Endre úrfi sokszor elüldögélt ennél a kőasztalnál. írt is rajta, meg borozgatott: Hark Ferenc rengeteget mesélt nekem azokról az időkről, ő volt itt az elődöm — és Fecser János tekintetével megsimogatja a kőasztal lapját, mintha elődje révén neki is személyes köze lenne hozzá. — Hark Ferenc most is él, bent Nagykárolyban, meg lehet kérdezni tőle. . . Mintha élete legnagyobb fájdalma az lenne, hogy Mindszentnek nincs ma is egy élő Ady Endréje, aki Fecser Jánossal leülhetne borozni a kőasztalhoz. Harminc éve tanít Adyfalván Fecser János. Hány gyermek tanulta tőle a betűvetést? Várjunk csak, gondolkodik el. 1948-ban kerültem ide, akkor 38 gyermek járt a magyar tagozatra, már a következő években apadt a tanulók száma, átlag húszat számíthat esztendőnként. Tehát hatszáz tanítványa volt eddig. Kerültek ki közülük értelmiségiek, Barna András Szatmáron tanár, Veress László Petriben, Csiszár József agrármérnök Károlyban, aztán vagy hatan-heten technikusok, mesterek, műszaki középkáderek. — És hányán maradtak itthon, a faluban? — Vagy tízen. Mindszentről még inkább elhúzódott a fiatalság, innen ingázni is nagyon nehéz volt. Most, az évfordulóra végre köves utat kap a falu. De az eltávozottak közül alig fog visszatérni egy-kettő a köves úton. Erre is akad példa: a hazafordulásra. Kiskasza József a szakiskola után hazajött, a téeszben hajtó lett. Mészáros Lajos asztalos szakiskolát végzett, de nem szerette az asztalosságot. Visszatért Mindszentre, ő is hajtó a termelőszövetkezetben. Nem valamiféle nosztalgia, hanem a jó kereset hozta haza őket. Fecser János nagyobb örömmel emlegeti visszatérésüket, mint a született mindszentiek, akik kellő közönnyel veszik tudomásul, ha valaki elmegy, s azt is, ha éppen visszajön. Fecser tanítónak két lánya szintén elment a faluból, Károlyban élnek, a fonodában dolgoznak. S noha az unokája is — nyilván — Károlyban él, az ötven felé járó tanító, aki nem Mindszenten született, lélekben is a falu fiának érzi magát. Szemérmes dohogással vallja meg: — Még Amerikából is eljönnek ide, ezért a kúriáért. . . s az itthoniak, akik a kúria mellett élnek, az útról többet beszélnek, mint Adyról egyáltalán. . . Most is az út igazi öröm, Ady végre kihúz a sárból. Barátkozom az öreg akácfával, kinézek a rétre, beleolvadok a csöndes, gondolattalan vegetálásba, szagolom az isteni, a csíráztató, a nagy erejű földet, és olyan semmivé, a nagy semminek (vagy a nagy mindennek?) olyan kicsike rabszolga-pehelyévé válók, mint Mouret abbé a nagy tényező 9
