Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 9. szám - Csató Károly: Kirostált kavics (szociográfikus kísérlet, II. rész)
NUDIS VERBIS A vállalat múltja a hatvanas évek elejétől nem más, mint a súlyos személyi ellentétek E története. Nem a beosztottak és a vezetők közötti, hanem a vezetők és a vezetők kö- r zötti ellentéteké, s nem a termelés folyamatában, hanem a termelésirányítás státu- f szaiban gyökereztek meg. Motiválták az ellentéteket az egyéni életpályák kudarcai, - de a legtágabb társadalmi közeg téves, presztizsközpontú értékítélete is. Magyari Lajos igazgatóságát megelőzően is másfél éves periódusokban váltották egymást a vállalat elsőszámú vezetői. A személyi összefonódások akkor is rossz légkört ' teremtettek. Olyan személyeket bíztak meg a vállalat vezetésével, akik másutt, más funkcióban már alkalmatlanná váltak; először szakmailag, majd emberileg, és a minőségi fejlődés folyamatában pedig már politikailag is. Az alkalmatlanná válás tragikomikus - csúcspontja volt az igazgató és főkönyvelő összeverekedése, Bordás visszahelyezése az : immár alapvető változásokat igénylő környezet tiltakozása ellenére történt. A korábbi : és az ebből fakadó ellentétek felszámolásával pedig ismét olyan embert bíztak meg, aki « ilyen összetett feladat megoldására — emberi adottságai miatt — alkalmatlan. Fekecs természetszerűen nem viseltetett túlzott bizalommal Bordás iránt, akiről az a hír is járta, hogy soha senkivel sem tudott kijönni, ráadásul két „életre és halálra - menő” csatában fölül maradt. Szükségszerű volt-e viszonyuk elmérgesedése, s ha igen, akkor miért? A társadalmi szerepváltozások sora a következő: Magyari Lajos: (62 éves) Kertész, termelőszövetkezeti vezető, megyei tanácsi osztályvezető, majd osztályvezető-helyettes, alsóbb szinten tanácselnök-helyettes — leváltás —, majd a kis tanácsi vállalat igazgatója ................tettlegesség....................nyugdíjazás. Banos Károlyné: (39 éves) Brigádvezető, ......................válás...........................adminisztrátor, párttitkár____ .....................kényszerű lemondás.............................adminisztrátor. Bordás István: (51 éves) Segédmunkás, katonatiszt — (1956-ig) leszerelés................................................. különböző számviteli munkakörök — főkönyvelő ...........................tettlegesség ........................... visszavonulás (hosszas betegállomány), főkönyvelő.......................... leváltás ........................előadó........................ Fekecs Péter: (50 éves) Napszámos, tanácsi hivatalnok, tanító, egyetemista, vállalati tervosztályvezető-helyettes, tiszt, igazgató ...........................leváltás.............................nyugdíjazás ... ......................... igazgató ........................... leváltás ................... bírósági ítélet. A hanyatlás, az alkalmatlanná válás folyamata szereplőim életében a hatvanas évek elejétől, a hetvenes évek elejéig nyilvánvaló. Még ez a rendkívül hevenyészettnek tűnő felsorolás is érzékelteti. Ez Fekecs és Bordás ellenségeskedésében, emberi leromlásában talán meghatározó. VÁDOLOM A belső viszályok, személyeskedések Fekecs igazgatói másodvirágzásának első éve után a dolgozókat is megint egymás ellen fordította. Kik maradtak közömbösek? Az alacsony műveltségű, nehéz fizikai munkát végző dolgozók, akiknek a puszta kenyérkeresetig terjedő érdekeit a hatalmi harc közvetlen nem sértette. Amíg a vállalatnál a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata tart, Fekecs megtudja, hogy mi a tét: visszaélésekkel vádolják. Ő is mélyre nyúl a főkönyvelő viselt dolgaiban. Az üzemrendész írta: ,,A főkönyvelő szaktárs kijött a munkahelyre. Eltérően a kor 86
