Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 4. szám - Olzsasz Szülejmenov: Ázsia (Befejező rész) - Buda Ferenc fordítása
A türk kultúra fejlődésének két csúcsa között (őstörök—Sumér és ótörök—Szibir) többezeréves hasadék tátong. A hanyatlás szakadéka. Túlságosan sok szó esett a történettudományban a nomádok kulturális elmaradottságáról. Nem tagadva az elfogadott megállapítást, dialektikusabban egészítenénk ki a hihetőt és tartalmasat: kifáradás. Korlátolt Kútfők a grafikonnak csupán egy kis szeletére bukkantak rá. S a vonal ezen darabkája alapján a Korlátolt Történész azt föltételezte, hogy a türkök múltjának domborműve — lapos. Következésképp a türk törzs születésétől fogva az volt, amit az európai történésznek sikerült benne meglátnia. Barbár Vetés. Minden nép életének grafikonja kardiogrammra emlékeztet. Az egyenes vonal az orvostudományban halált jelent. A történelemben: az erők felhalmozódásának idejét — az új fölemelkedésre. A grafikon még nem ért véget. „Ebben van mindannak az értelme, ami a múltban valamikor megvolt; annak, hogy ez a múlt nem marad holt teher, de csodálatos képével bennünk mélyen megtestesülve hozzánk visszatér”. R. M. Rilke. Címmagyarázat Megfordított szavak többféle okból keletkezhetnek. Egyik ok— nézetem szerint — a következőkben rejlik. A görögök az írásnak különböző irányait ismerték: jobbról balra, busztrofedon (egyik sor jobbról, másik balról), s végül az i. e. 5—4. századokban minden sort jobbra fordítottak. El is felejtették az előző irányokat. S a megtalált írásos emlékeket is balról-jobbra olvasták. Eljutott hozzánk — tárgyakon — sok rövid, egyszavas fölirat. A föliratok — rendszerint — az ábrázolást vagy a tárgyat magyarázták. Agörögök,etruszkok és latinok gyakorta írták e magyarázatokat óegyiptomi tárgyakra. Nem sok maradt fönn abból, ami széttárhatta volna a titkok függönyét Dél-Európának az ókori előázsiai civilizációkkal való kapcsolata fölött. De Európa nyelveiben épségben maradtak ezek a kifejezések: „tabula”, „tablica”, „table”, tabba”, ilyen jelentésekkel — írásos tábla, asztal, lapos tárgy. Ezek az agyagtáblácskák (írott téglák) elnevezéseiből származnak. (Lehetséges, a türk „taba”, ,,tabak” — 1. lapos agyagtál, 2. lapu, 3. papír-v. bőrlap és a,,tamba” — írott jel is a türköknek az agyagtáblákkal való közeli ismeretségéről tanúskodnak. Szerettem volna kezemben tartani egy táblát a sumér hieroglifákkal, melynek foná- kán görög vagy latin írással jobbról-balra be van karcolva a magyarázat — suber. Ilyen táblácska az ókori Európában nem kevés lehetett. Századok múltán rábukkanva a talányos ábrázolatra, az európaiak a suber feliratot balról jobbra olvasták — rebus. Embereim és kutyáim Számításba kell venni, hogy ismert források türk nyelvű népek létezését az i. sz. 3—4 századnál korábbról nem említik. így van-e vajon? Egy évszázad alatt a türkök életrajza a tudományban több száz évvel mélyült: a 19.sz. közepén a türk nyelv világrajöttét a 9. századra helyezték. A 20. században a történészek — megvizsgálván a Nagy népvándorláskor nomádjainak személyneveit —, arra a következtetésre jutottak, hogy a hun —türknyelvű nép. Számunkra az írásos dokumentumok nem sok valóságanyagot őriztek meg; aminek 30
