Forrás, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1977 / 3. szám - Pintér Lajos: Magasságok (Zuvdija Hodžič novellájához)
PINTÉR LAJOS MAGASSÁGOK Zuvdija Hodzic novellájához Képzeljünk el irodalmakat, amelyekben rendre a próza és az esszé „uralmát” tapasztalhatjuk, szemben a költészettel. Gondoljunk irodalmakat, melyek értékelésekor az irodalomtörténész nem költőket sorol, hanem regényírókat. A magyar irodalomban kezdetektől a költészet döntő szerepét láthatjuk. A világot költői módon megközelítő alkotók sorával jelezzük az irodalom korszakait, új eredményeit. Jugoszláviában pedig így mondhatjuk: Ivó Andric, Milos Crnjanski, Miroslav Krleza. S folytathatjuk: az utóbbi években Selimovic könyveinek nagy sikere, vagy a kiváló crna gorai Mihailo Lalic könyvének sikere. S az „utánpótlás” sem halványuló, a szerb próza fiataljait mutassuk: Mirko Kováé, Filip David, Borislav Pekic, Dragoslav Mihajlovic, Danilo Kis. Vagy a horvát Goran Tribuson; a crna gorai Branimir Scepanovic Hodzic; a makedónjai Zivko Cingo. A sokat kritizált magyar műfordításirodalom nem kis büszkeségére válhat, hogy nevüket, műveiket jól ismeri a magyarországi olvasó is. Kísértő igazság címen a Modern Könyvtár sorozatban megjelent a Mai jugoszláv elbeszélők antológiája, ebből az előbb soroltak, a fiatalok is előkereshetők. Igaz, a különleges, izgatóan tehetséges szerb Danilo Kis nincs ebben, neki viszont Manzárd címmel két kisregénye jelent meg a Modern Könyvtár sorozatban. Több könyvét megjelentette magyarul az újvidéki Fórum Könyvkiadó. (Korai bánat címmel gyerekkönyvét például, majd a könyvsiker Fövenyórát.) Ennek az antológiának, a Kísértő igazság címűnek, alapján egészítsük ki még a névsorunkat: a horvát Antun Soljannal, akinek a Modern Könyvtár sorozatban szintén jelent meg regénye, az Árulók. Vagy a makedóniai Tasko Georgievskivel. Branimir Scepanovic novelláit készültem fordítani, amikor a szerencsés véletlen úgy hozta, hogy Crna Gorába kellett utaznom, s ott a nagyon furcsa, nagyon problematikus, ezenkívül (vagy talán ennek következtében) nagyon érdekes Zuvdija Hodzic-novellák a kezembe akadtak. Hodzic költőként indult, a crna gorai költészet antológiái az egyik legifjabb s már rangos tehetségként tartják számon. (Most 32 éves, első verseskötete, mellyel hírnevét megalapozta, 26 éves korában jelent meg.) A költőt mostanra, úgy tűnik háttérbe szorítja a prózaíró. A periférián levők életéről, vágyairól, eddig föltáratlan folklórélményekről ad novelláiban számot. Ahogy például — hogy jól ismert példát idézzünk — a költő Király László regényében (a Kék farkasokban) költészetének különösen választékos nyelvezetét, látomásrendszereit, képteremtő erejét átmentette, kivételes prózaírói értéket teremtett, ugyanúgy Hodzic is. Tudhatjuk, kiolvashatjuk szinte minden sorából: a költészeten iskolázott az, aki ezt a prózát írja. Emelkedett, díszes a nyelve. Valóságtöredékek, álomtöredékek, mitosztöredékek kavarognak. Problematikus művek születnek ismétlem, hisz nem feszességükkel, jól szerkesztettségükkel, nem epikus erejükkel hatnak ezek az írások, hanem különösségükkel: lírai-epikai kettősségükkel. S gyakran, ahogy a Kőszikla novella halványuló végén is, képletesen szólva: szinte ki is pörög az író kezéből az előbb már szorosan tartott életanyag. S figyeljük meg azt is: a folklórelemeket szinte a fölfedezés csodálkozásával sorakoztatja. A népmesékből, balladákból kiemelt képeket, részleteket lazán csak egymás mellé helyezi, szemléli. Visszatérve a magyar nyelvű irodalomból vett példánkhoz: nézzük a Kék farkasokban például menynyivel természetesebben használja népköltészetből vett anyagát az író. Fölnyalábolja, átéli, élettel telíti s nem díszít vele, hanem a legmodernebb helyzetek, életérzések kifejezéséhez eszközként használja föl. Hodzic nemcsak epikus anyagával, hanem a népköltészet sugallta anyagával is nehézkesebben bánik. Miért születik, hogyan születik mégis szinte remekmívű novella! Topog egyhelyben, mintha ennek a novellának a „szikláját” kerülgetné körbe, jár a leírás is körbe-körbe. Egy-egy, a népmeséből merített motívummal díszít. Az európai folklórban, a magyarban is jól ismert motívumok sorakoznak. Szerencsés, tiszta emberek kincseknek lehetnek megszerzői, az ilyen emberek egyetlen érintéssel is 52
