Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1976 / 4. szám - MŰHELY - Nádasdy Kálmán: Élni segítő zene

Aki ismerte Kodályt, tudja: mily nehéz lehetett szenvedélyes, lázongó természetét a pedagógia vasfegyelmébe törnie. Nem véletlen, hogy a „Háry János”-ban annyi életrajzi vonást érzünk.

A „finom kevesek” művész-gőgjétől az „Olvasógyakorlatok” meg a „Bicinia Hun- garica” egyszerűségéig alázkodni — több ez, mint „emberbaráti cselekedet”: olt- hatatlan szerelem volt Nagyabony iránt.

Ebben az időben mondotta: „aki a népnek akar írni, annak magának is Néppé kell válnia”.

Kodály megvívta a küzdelmet önmagával.

Győzedelmeskedett a „legbőszebb felen”: az Egyéniség metamorfózisát, „NÉPPÉ- VÁLÁSÁT” úgy élte át a valóságban — ahogy 1918-ban írt „Megkésett melódiájában” megénekelte:

„Szívemben már Őt megtaláltam,

Megtaláltam és megöleltem:

S egyek leszünk mi a Halálban”.

Ám Kodály Zoltán a szívében megtalált Népet úgy ölelte magához, hogy ő és a magyar nép most már mindig is egyek lesznek, de nem a Halálban — hanem az Örök Életben.

Ezt az „eggyé-válást” ünnepeljük ma délután, mikor végre kinyílnak előttünk is az új kecskeméti Kodály-intézet kapui, hogy elmondhassuk az öreg Comenius igéivel:

„NAGYFÉNYŰ ISKOLÁNAK NEM CSAK ÚGY MONDJUK AZT AZ INTÉZETET, HANEM AZÉRT „NAGYFÉNYŰ”, MERT VALÓBAN ILYENNEK KELL LENNIE. BELÜL .FÉNNYEL-TELJESNEK’ KÍVÜL PEDIG .FÉNYTSZÓRÓNAK’. OLYANNAK, MELY A MŰVÉSZET HATALMÁVAL A SZÍVEKRŐL ÉS AZ ELMÉKRŐL A HOMÁLYT ELŰZNI KÉPES”.9

„MUSICA VITAE UTILIS”—„ÉLNI SEGÍTŐ ZENE” — ezt akarta, erre törekedett ezt alkotta meg az a nagy szellem, az a kollektív lény, akit mi Kodály Zoltánnak nevezünk.

Reágondolva mondjuk: most megint „FÖLSZÁNT MAGYAR VILÁG VAN!” A megújhódott nép behozta bénító elkésettségét s újra ott áll kivívott helyén, a népek versenyében.10

Ezen a szeptemberi napon Kodály Zoltán szeretett kecskeméti népe az „ÉLNI SEGÍTŐ ZENÉ”-ÉRT — a mindnyájunk életét segítő zenéért — állít most „monumentumot”, figyelmeztető jelet az Ő emlékezetére.

IRODALOM

1. Krúdy Gyula (1922)

2. Richard Dehmel

3. Az „énekelt eposz” jellege nem változik, ha arcjátékkal, gesztussal, tánccal, helyváltoztatással vagy bármilyen „szerep- osztással” adják elő. (Lásd Brecht: „Epikus színház”.)

4. Comenius bemutatásához Szalatnai Rezső tanulmányait és kutatásait használtam fel. (Kortárs, Ifjúsági Magazin.)

5. „Népek országútján” Kovács Endre tanulmányaiból.

6. Fordította Kovács Endre.

7. Ady: Comenius Ákos utódja. B. N. 1 908. április. Korábban: „Comeniust erdélyi asszony veszi észre. A székely balladák vetekszenek ez időben a skótokkal . . . Kell a zene, s nem udvari bolond a költő”. Figyelő, t 905. április (Ady: Ismeretlen Korvin-kódex margójára)

8. Tanulságomra: egy évig vezettem (Kodály ajánlásával) a „Bőripari Cipészmunkások Dalkarát”. Bemutatkozásunkról Jemnitz Sándor, Népszava, 1931.

9. „A nagyfényű pataki iskola tervezete” Fordította Kovács Endre.

10. Bölöni György tanulmányából. (Friss szemmel.)

65