Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Halász Ferenc: Olvasótábori tanulságok
Braun Éva kollégiumba és a bajai Petőfi-szigetre. A Kulturális Minisztérium külön 16 ezer forintot utalt át a helyi könyvtáraknak ebből az alkalomból, hogy mindenkinek jusson olvasnivaló. Végül összesen ötvenen érkeztek meg. Igaz, Kiskunhalasról, onnan hiányoztak többen — tizenkilencen — ahol most szerveztek először olvasótábort a szakmunkástanulóknak, akárcsak Tiszafüreden. A hagyományokat, a táborhelyek állandó jellegét — úgy látszik — nem lehet kikapcsolni a vonzerőből. Kérdőjeleket támasztott Veress Miklós költő is a Magyar Ifjúságnak adott július 30-i interjújában: ,,Ott voltam az olvasótáborok bölcsőjénél, ezért talán jogom van azt mondani, hogy néha már úgy érzem: nevetséges dolog több tábort létrehozni. Tíz tábort még el tudnak látni a fiatal írók, esetleg húszat is, de amikor már szinte több olvasótábor van, mint ahány fiatal író ... Mi értelme van annak, hogy a hiányzó írók helyett egyetemisták meséljenek az irodalomról? Ezt nemcsak a pedagógusok kérdezik, hanem én is. Elvégre a tanárok mégis csak jobban ismerik a gyerekeket és az irodalmat”. Az olvasótábori kis traktából helyenként ugyancsak kihallatszanak a veszélyjelzés hangjai. Az intézményesedésre gondolok, amely épp az iskolai kötöttségekhez közelítheti ezeknek a táborozásoknak a friss, eredeti, kísérletezésre és gondolati ívelésekre alkalmat adó szellemét. Igen, több tucatnyi olvasótábor esetében tényleg ki kell alakítani ,,a hivatalos és hivatásos szervezeti rendet”, mint ahogy Mózsi Ferenc mondta. ,,A mozgalommá válás együtt járt a szükségszerű és természetes intézményesítéssel. Előfordult azonban, hogy néhány olvasótábor előkészítése csak részben sikerült, mert a feladatok formálissá tették, hivatali teendővé vált. A nehézséget elsősorban egy beidegzett, rutinná vált, mechanikus szervezési gyakorlat okozta” — írja Varga Csaba, majd hozzáteszi az előkészítésről szóló cikke végén: ,,Az alapelvek és nevelési módszerek ugyan közösek, de mégsincs és ne is legyen két egyforma olvasótábor. Az előkészítésnek se legyen véglegesen kialakult gyakorlata! Módosuljon, fejlődjön, jobb legyen azáltal, hogy minden szervező, vezető, nevelő hozzáadja a saját elképzelését, tehetségét és hitét.” Ezzel egyet lehet érteni. Mert a túlzott intézményesedés, amikor a formákra jobban kell ügyelni, mint az olvasással kapcsolatos foglalkozások elevenségére és élményszerűségére — igen, az olvasás sikerélményére! — előbb- utóbb lélektelenséggel jár együtt. Az üzemekben és a különböző szervezetekben, az iskolákban beszélnek a fiatalok főnökeivel, nevelőivel, hogy mind többen jussanak el a nyári olvasótáborokba, de az idei hiányzások azt mutatják: a munkahelyi és iskolai vezetők korántsem biztos, hogy úgy beszélnek és cselekszenek, ahogy a jobb kezdeményezések megérdemelnék. Őszintén szólva, ha valaki nem tudja, hogy miből áll az olvasótáborozás, nehéz elképzelni és főleg érvelni mellette. Az olvasásra, legalábbis annak néhány válfajára nem épp a tábori környezet a legmegfelelőbb. Virág Benedek verseit még a tudós, a felvilágosodás és romantika korszakával és annyi mással foglalkozó Szauder József professzor is csak a kötettel négyszemközt és a külvilágtól elzárt félhomályban szerette olvasni — mesélte az egyik egyetemi előadásán. A bajai olvasótábor programjában az önálló — szociográfiai, költészeti és zenei tárgyú — foglalkozások reggel 8 órától fél 1-ig tartottak. Fiatal író, költő-főszerkesztő és karnagy volt a három kis csoport vezetője. Délután 4-től 6-ig előadások zajlottak, s a vacsorát is szervezett programok követték a 22 órai lámpaoltásig. A tábori életre az ébresztők és takarodok, a reggeli tornák, a szobarend foglalatosságai és a sportversenyek emlékeztettek. Legtöbbször az úgynevezett bírósági tárgyalás formája tért vissza. Fontos tárgykör volt a magyar népművészet. A résztvevők a népdalokkal, a népművészet egyik ifjú mestere jóvoltából a népi kerámiával, valamint a néptánccal ismerkedtek bensőségesebben. Kis létszámú, kötetlen beszélgetéseken vitatták meg a személyes művészeti 50