Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 11. szám - Csató Károly: K. Mária istenkáromlása (elbeszélés)
mondja nekem, amikor magunkra hagyott az Anna nővér, hogy a folyosó sarkában van a szobánk, a vécé meg a folyosó másik végén és éjszaka ha ránk érik a pisilés, ne menjünk ki, hanem megmutatja nekem is, hogyan kell a kagylóba, s amikor belépünk már mutatja is, csak úgy, pongyolában, s amikor elmosolyodok az egészen, ugrik a nyakamba, puszilja az arcom, hogy Mari, olyan jó hogy megengeded, nem vagy az az utálkozós, s hogy előttem egy nagyon gazdag asszony volt a szobatársa, ő mutatta neki, tőle tanulta. Csak jól ki kell nyitni a csapot és körbe mossa a víz a kagylót... Az egészhez az a teljes őszinteség, naivság ... szóval, teljesen megörültem ennek a lánynak, s szerintem azért melléje tett a Kotthencz tanár, mert tudta, hogy pontosan egy ilyen emberre lesz szükségem, aki el tudja velem feledtetni mi történt, meg neki is rám lesz szüksége, mert biztosan meghallgatta a magnószalagokat. A Monával is magnetofonra beszéltetett a pszichológus, s az ő szalagját is biztosan elküldték ide. Én láttam, még a klinikán, tárolják ezeket a szalagokat, mert amikor az orvos'kinyitott egy plafonig beépített szekrényt, legalább kétezer tekercs volt ott. A szoba másik sarkában volt a gép, s elfüggönyözte, hogy ne lássam és azt sem tudtam hol van a mikrofon ... Legalább három vagy négy órán át beszélgettünk rólam. Istenem, mik lehetnek azokon a szalagokon, mert azok beszéltek rá, akik megkíséreltek öngyilkosok lenni. Nem tudom, de én minden héten lejátszanék egyet a rádióban a jó ebédhez szól a nóta helyett és másnap csirkepörkölttől bűzlenének a szeméttelepek, mert keveseknek lenne ahhoz pofája, hogy nyugodtan megebédeljen, mintha minden az ég egyadta világon, minden, de minden teljesen rendben lenne ebben a rohadt életben. Persze, hülyeség. Más állomást hallgatnának, vagy katt(!), kikapcsolnák és beszélhetnének a süket világba, akik valami miatt odáig jutottak, hogy be akarták fejezni ezt az egészet. Na, az ilyesmi nem számít! Miért számítana? Talán azért, hogy majd megérti a másikat egy olyan ember, aki csak véletlen került az emberek fajtájába? Az ilyeneket nem érdekli semmi és senki, csak önmaguk. Az ilyenek nagyon szeretnek azok között lenni, akiknek valami fáj, akik csalódottak, félnek, túl sokat gondolkoznak mindenen, s aztán ettől még jobban elbizonytalanodnak ... Na, közöttük lehet igazán boldogulni. Akik nem tehettek az életükről, hogy ott születtek ahol; mert semmi kifogás, meg hasonló, hanem kész, ez az anyád, ez az apád, ha tetszik, ha nem, ez van — rájuk vagy anyakönyvezve — s tessék, ezzel együtt a tiéd a világ; szophatod, nyalhatod, tapogathatod, b ... hatod, meg minden, amit akarsz! . . . Jaj, de hülye is vagyok, istenem! De nem baj, Kothaj Mária, nagykurva Mari! Megint előtted az élet, az egész élet, mert ne hidd, hogy örökre itt maradsz ebben a szanatóriumban, hogy harmincnégy éves korodtól most már más nem lesz, csak rád mosolyog az Anna nővér, hogy Mária kedves, legyen olyan jó, tegye szabaddá magát, mert szeretném beadni a kis injekciócskáját... és jaj, jajdeszép bugyija van Mária, hol vette, nem látott véletlen valahol rám valót — és jön az, hogy — jól van kedvesem, holnaptól a másik tomporába adjuk, most pihenjen le. S majdnem ugyanaz a szöveg, csak a Monára szabva; hogyha én tudnám úgy kikészíteni a szemem, mint Monácska, biztosan megbolondulnának értem a férfiak, s hogy milyen tünemény, milyen tündér; a Kotthencz tanár úrnak is biztosan elcsavarta a fejét, mert magától minden eligazításon elragadtatással nyilatkozik, s jaj, nem is merem megmondani, de a felesége valóságos féltékeny, azután meg: úgy kedveseim, most pihenjenek szépen ... És pihenünk, nem azért, mintha — hogy is mondjam — fáradtak lennénk, hanem mert benyomják az injekciót naponta kétszer és semmi izé, hogy most lemegyek a parkba, vagy beülök a büfébe olvasni, hanem szunya, s amire felébredünk, farkaséhes a Mona is, pedig már nem panaszkodhat, van nála néhány fénykép korábbról, de azon egyáltalán nem olyan a feneke, hogy ránéznek a férfiak és gondolatban ... hanem, inkább keskeny a medencecsontozata, ugyanis a nőknél ezt nem takarja el semmi, — de most egészen 17