Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 10. szám - MŰHELY - Jaroszlava Pasiaková: A Tanu és közép-európai analógiái
felől. Az elit-gondolat más-más név alatt mindenütt feltámad. Európa nem lábolhat ki válságából az egyéni önfeláldozás nagy járványa nélkül, tömegei nem emelkedhetnek fel, ha puszta könyvek helyett ezer és ezer ember nem ajánlja fel nekik magát, mint egyetlenegy könyvet, melynek egységes a tartalma: a gondolkozás, és egységes a kötése: a magaviselet.” A Tanú 1. számában Kassák életrajza kapcsán8’ szó volt az öntudatos proletárról, kinek a szobrát ő önmagában mintázza meg: „Példás élet ez: vérré vált illemtan, mozdulatokba átment tantételek. Egy új öntudat szövődik őbenne. Embertársaink tarka tömegében ezt a típust tisztelem leginkább, a többi elenyészik, de ez a makacsság időtálló, ez a nemes korlátoltság győzelemre született. Új nemesség! De szorongok, ha arra a világra gondolok, melyre ez a nemesség felfogását és ízlését végleg ráerőlteti. Aki szellemekkel foglalkozik, az emberi ízek új nagy áramlását érzi lombok és virágok felé; megnőtt találékonyság és érzékenység, termékeny zavar, melyből emelkedő szárnyak csapását hallani: ez ma a szellemi élet, s erre a készülő tavaszra bocsássuk fagyul ezt a konok józanságot, melynek egyetlen, óriás érdeme, hogy igazságot és tisztaságot akar. Hát lehetetlen együtt a kettő? Csak gyilkosság árán lehet itt győzni? Vagy az emberi öli meg az emberségest, vagy az emberséges az emberit? Új társadalmi keretek kellenek? ... Akiben kultúra és igazságérzet egy, nem hiheti el, hogy egyiknek el kell pusztítania a másikat. Aki ismeri a hagyományt és szereti a népet, nem hiszi el, hogy az emberiség életét élőiről lehet és élőiről kell kezdeni. A kettő egymásra van utalva, egymás nélkül tönkremennek ...” Németh Lászlót tanulmányozva nem lehet nem felfigyelni az olyan fogalmakra, mint .messianizmus”, ,,missió”, „új honfoglalás”, „apostol”, stb. Ezek az annyira romantikus színezetű fogalmak a művész-filozófus logikus okfejtésével szemben elég ellentmondásosan hatnak. Hűen tükröződik azonban bennük az író bonyolult viszonya nemzetéhez, osztályához — az értelmiséghez s önmagához. Jellemzőek kettős érzelmi viszonyulására: a fájdalmas szeretet féltő gyűlölettel, sőt megvetéssel párosulnának, ha tiszta nemzeti és népi értékeiben érzi magát sértve. Ez a kettősség legtipikusabban az értelmiséghez való viszonyában tükröződik. Az Új világi rend című cikkében így ír az értelmiség feladatáról — s a cseppet sem ideális valóság felett érzett csalódásáról: „A Tanú-nak már az első számától kezdve egy új nemesség nevelését tűztem ki célomul ... Az írástudó embert jelentett, akinek a kezében toll van, s a tolla előtt papír. Az írástudó ezért vette a tollat, ezt a nagy szertartáspálcát a kezébe, hogy a papír törvényeit betöltse. Az ő személyében az emberek egyik kis része ismerte ezeket a törvényeket, ezek voltak a beavatottak, a nagyobb része nem ismerte, ezek voltak a profánok. Az írástudó azzal, hogy tollat vett a kezébe, kivált a profánok közül, csodáitatta magát velük, de felelőséget értük nem érzett, felelősséggel nekik nem tartozott... Nagyon is protestáns nevelésű voltam ahhoz, hogy pap és profán közt a különbségtevést elfogadjam. Az Isten előtt a protestáns felfogás szerint nem az a pap, aki misézni tud, hanem aki az Istentől legmegszállottabb életet éli. Az ember mértéke előttem nem mesterség, hanem az emberiség; s ha tartozhattam valamiféle rendbe, szektába, az nem azoké, akik tudtak, hanem akik emberek tudtak lenni. S mert elsősorban ember akartam lenni: érdeklődésem elől is eltoltam az irodalmiság ablakát: az egész határt, az egész életet néztem, az egzisztenciális kérdések izgattak s nem az irodalmiak. A tollat úgy fogtam meg, mint az evőkanalat vagy feleségem kezét. Amíg fogtam, magamhoz igyekeztem méltó maradni, s nem a papíroshoz. A mű csoda volt, mint ahogy csoda volt a gyermek, akiben a csók megsokszorozott, de mint ahogy nem lettem kuporgató szülő, aki gyermekéből akar urat nevelni, nem lettem művész sem, aki művéért önmagát feláldozza. Érdeklődésem, rokonszenvem, felelősségem 65
