Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 9. szám - KÖZÖS MEDERBEN - Bárth János: "A Tiszából s a Dunából foly egy víz…" (A szomszéd országokban élő magyarság népköltészetének új hírhozói)
Közös mederben BÁRTH JÁNOS „A TISZÁBÓL S A DUNÁBÓL FOLY EGY VlZ..." A SZOMSZÉD ORSZÁGOKBAN ÉLŐ MAGYARSÁG NÉPKÖLTÉSZETÉNEK ÚJ HÍRHOZÓI írásunk címéül egy Kolozs megyei népdal kezdősorát választottuk. Találó annak érzékeltetésére, hogy a határainkon kívüli magyar néprajzi kutatás jóvoltából miként gazdagodik napjaikban a magyar népismeret. Ahogy a Kárpát-medence kisebb és nagyobb vizei a Dunát növelik, az e tájon végzett magyar néprajzi kutatások, az illető ország tudományosságán kívül, az egyetemes magyar néprajz nagy folyóját is duzzasztják. Még csak a közepe táján járunk a most folyó évtizednek, azonban máris túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az 1970-es évek szinte új szakaszt jelentenek a magyar néprajzkutatás történetében amiatt, hogy az elmúlt években eddig soha nem látott mennyiségű magyar néprajzi írás született és jelent meg a szomszédos országokban. Fellendült a félévszázaddal előbb nemzetiséggé vált magyarok néprajzának kutatása. Különösképpen nagy lépésekkel haladt előre a régebbi gyűjtések eredményeinek feldolgozása és közreadása. Oldalakat töltene meg azoknak a kisebb-nagyobb cikkeknek és könyveknek a puszta fölsorolása is, amelyek a romániai, csehszlovákiai, jugoszláviai, burgenlandi és kárpátaljai magyarság régi paraszti életének világát próbálták felvillantani az elmúlt évtizedekben. Mostani rövid áttekintésünkben csak néhány könyvet említhetünk meg. Nem eshet szó számos kiváló könyvről és azokról a cikkekről sem, amelyek folyóiratokban, évkönyvekben jelentek meg és fontos néprajzi gyűjtéseket vagy elemzéseket tartalmaznak. Különösen gazdagok ilyen jellegű cikkekben a szomszéd országok magyar irodalmi folyóiratai, múzeumi és egyetemi évkönyvei, vagy pl. az Újvidéki FHungarológiai Intézet Tudományos Közleményei. Néhány erdélyi kötetet leszámítva, a határainkon túl megjelent magyar néprajzi könyvek nagy többsége a szellemi néprajz, a folklór területét érinti. Ezen belül is elsősorban népköltészeti témájú. Balladagyűjtések, népdalok és kisebb részben prózai hagyományt tartalmazó kötetek láttak napvilágot. Á népköltészeti témák túlsúlya valószínűleg azzal magyarázható, hogy ezekben az országokban a magyar néprajzi könyveket nem tudományos, hanem szépirodalmi kiadók adják ki, amelyeknek profiljába jobban beleilleszhető a népköltészet, mint a néprajz más, kevésbé „mutatós” területei. Másrészt az olvasók érdeklődése és sok esetben a gyűjtők, feldolgozók, közreadók érdeklődése is elsősorban e témák felé irányul. A szomszéd országokban jelenleg működő magyar kutatók jelentős része nem egyetemen képzett etnográfus és folklorista, hanem rokon szakmákból, így elsősorban az irodalom, a nyelvészet és a zene területéről került kapcsolatba a néprajzzal. Ez bizonyos fokig hozzájárult a népköltészeti és népzenei témák túlsúlyához. Az elmúlt években megjelent romániai, jugoszláviai és csehszlovákiai magyar néprajzi könyvek szinte kivétel nélkül könyvsikerré váltak. Napjainkban a Kriterion Kiadó egy-egy néprajzi könyvének megjelenése könyvészeti esemény. Az emberek a romániai 52
