Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 9. szám - Varga Csaba: Az utolsó nap (elbeszélés)
Erre megnyitotta a forró víz csapját és bal vállát úgy tartottaagőzölgő vízsugár alá, hogy a zubogó víz pontosan a szíve fölötti zsírpárnákat puhítsa. Törülközés közben elmélázva arról álmodozott, hogy Erzsiké már megjött és fent várja, közben észrevétlenül fel- idéződött előtte, hogy amikor először megszorították egymást, a szíve is belefájdult, igaz kicsit többet ittak a kelleténél, mégis azokról a röpke percekről olyan szép emléke maradt, hogy már se elűzni, se megrontani nem lehetett. A fehér frottírtörülközővel nagyokat csapott a levegőbe, a csattogó durrogás kihallatszott a folyosóra, ezalatt mintha elmúlt volna szorongása és a szív szemtelenkedése. Megfrissülve és fel lelkesedve indult el öltözni. Az irodában már mosolyogva és nyugodtan ült le a karosszékbe, hogy előrehajolva felhúzza a zöld zoknit, amikor teljesen váratlanul belemart egy ismeretlen erő a szívébe, olyan pokoli szorítást és fájdalmat érzett, mintha kerékbe törnék vagy karóba húznák, de még feljajdulva kiegyenesedett és megkapaszkodott az íróasztal szélében, amikor a mellébe bújt oroszlán újra beleharapott a szívalmába. A vérszomjas állat fogai belesüllyedtek a selymes szívbőrbe, s már nem tudott újra kiegyenesedni, kiszáradt torkából iszonyú üvöltés tört fel, de azt már soha nem tudta meg, hogy elbődülését fent, az étteremben meghallották. A dermedt csendben először Marika mozdult meg, felugrott, de Laci megelőzte, kettesével ugrotta át a lépcsőket és berohant az irodába. Erzsiké kivágott kisestélyi ruhában ült egy széken és értetlenül bámulta fekete, fénylő körömcipőjét. Az étterem bejárata előtt, a vörös fényű neonok alatt már ott állt a taxi, az öreg Béla álmosan hajolt a kormányfőié, minden éjjel megrendelés nélkül kijött Deák úr elé, mert ilyenkor már nem jártak villamosok, az étterem dolgozói csak taxival juthattak be a városba. Deák úr fehér burokban feküdt, valami olyasmit érzett, hogy suhogó lepedőkbe csavarták, egy-egy riadt vagy sírós hang még eljutott a tudatáig, később már csak annyit érzett, hogy ágy függőágyban hintázik, pedig csak a mentők vitték fel a meredek lépcsőn és a szirénázást lendkerekes játékautó sivításának hallotta. A taxinál is gyorsabb robogás meglódította képzeletét, látta magát felmenni az étterembe, ahol kedvesen odalépett Erzsikéhez, lehelet finoman szájon csókolta, majd az étterem külső ajtajára rátette a lakatot, az öreg Bélával hosszan kezet rázott, közben felpörgött a motor, kihalt utcákon és alvó házak között robogtak, Erzsiké lehúzta fehér kesztyűjét és tenyerét rátette Deák úr kérges kézfejére. A taxi utasítás nélkül is a Sirály étteremhez kanyarodott, Erzsikével egymásba karolva léptek be az ajtón, a főpincér hajlongva közeledett és valamit Deák úr fülébe súgott, aki válaszként csak bólintott. A leghátsó asztalhozfurakodtak, ahol vidám társaság zajongott, leghangosabban Ági kacarászott, az igazgató nem állt fel tiszteletükre, de előre nyújtotta gyűrűs kezét. Deák úr leszíjazott testével erősen fékezett az autó, cipőjének talpa nekicsúszott az ágy fém keretének, nem érzett ütést vagy fájdalmat, magatehetetlenül feküdt, mintegy elszáradt fatuskó, a doktornő ijedten hajolt fölé, de újabb injekciót már nem adott, Deák úr Erzsiké cserfes, csípős száját látta maga előtt, szerette volna felemelni karját, hogy átölelje a csábító, kívánatos asszonyt, de izmai már nem engedelmeskedtek neki, ekkor újra a hajbókoló főpincér jelent meg előtte, az előbbi bólintásnak engedelmes- kedve különleges ételt, tojásos, fűszeres gombát hozott, az igazgató kéjencként tapsolt, Ági szeme türelmetlenül csillogott, de előbb megint konyakot és gint ittak, majd a fényes villák tüskéi belefúródtak a gombákba, az undok oroszlán fogai is így martak bele vergődő szívébe! Erzsiké szája kicsit szétnyílt, hegyes nyelve megjelent a fehér fogak között, az igazgató már dudorászott és hevesen gesztikulált, a társaság többi férfi tagja is szertelenebb lett, az asztal lapja alatt a nők combját fogdosták. Deák úr csapdosó képzeletében hosszú évek után először második feleségének kisírt, karikás szeme jelent meg, ahogy belenézett, megint úgy érezte, hogy két fa közé kifeszített függőágyban 26
