Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1976 / 7-8. szám - Horváth Péter: Ott, a tengeren (Novella)

— A tengerről jön. — Klassz! — Nekem mondod? — a farmernadrágos cigarettára gyújt. — Akarsz? A kis srác megrázza a fejét. — Ott, a tengeren — szól a nagyobbik —, mindig süt a nap. Meglátod, beállók mat­róznak. A tengeren marha jó, minden kék. Mosni kell a fedélzetet, ennyi az egész. — Meg az árbócőrség. — Hülye vagy. — Onnan látni a leghamarabb a partot. Minden filmben így van. — Már nincs árbócőrség. Radar van. — Radar — bólint a kis srác. — Én mégse mennék. — Miért? — Hát... — A kis srác töpreng. — A haverok, meg apámék, a bratyóm ... — A tengeren is lesznek haverok. Csupa szakállas ürge. Úgy isszák a rumot, mint te a vizet. Ismerek egy hajószakácsot, az mondta. Meg egész nap kockáznak. Egyszer az egyik ólmot öntött a kockába, mindig a hatos jött ki neki. — És? — Összeverekedtek, aztán jött a kapitány, és rendet csinált. Jó fejek a kapitányok, csak akkor szólnak bele a dologba, ha zűr van. — És pipáznak. — Aztán a kikötők! Állati jó nők! Nem kell nekik sokat dumálni, dohány kell, ez a lényeg. És mindig süt a nap. — Én használtcikk-kereskedő leszek. — Mert marha vagy. — Apám is használtcikk-kereskedő. — Az más — legyint a farmernadrágos, és messzire a vízbe pöcköli a csikket. — Akkor lakatos leszek, vagy rendőr. — Szép kis alak vagy. — Ismerek egy rendőrt, jó fej. Apu azt mondta, hogy kihúzta egyszer a szarból. Feljelentették a piacon, és az a rendőr megmondta, hogy nem igaz. Az én apám sose csal. — És a villanykörtéket ki adja el, amiket te lopkodsz a lépcsőházból? — Csak kettőt loptam, fizikai kísérlethez. Vagy nyomozó leszek. Piff! Puff! Utánad nem nyomoznék. Rendes srác vagy, még ha a bratyóm nem is bír. — Nem mi? — nevet a farmernadrágos. — Mert leléptettem tőle a Zsuzsát. A bátyád folyton szövegelt neki, én meg szépen megkettyintettem. — Na, ezt nem hiszem. — Megkérdezheted a bátyádat. A folyón új uszályok tűntek fel, befelé úsztak. Az egyiken félmeztelen ember lépke­dett. — Látod, annak a főszernek semmi dolga, csak megy a tengerre, és röhög az egész világon. Ezek dobóhálóval halásznak. Nem tudtad, mi? — Nem — tűnődik a kissrác. — Jövőre berántanak katonának. A sereg két év, aztán nyomás a tenger. Ott van élet, nem úgy, mint itt. — De addig csak kell valamit csinálnod. — Van egy haverom, bevisz dodzsemesnek. — Azannya! Akkor felengedsz majd ingyen? — Fel. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom