Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 5-6. szám - KRÓNIKA - Biczó Piroska: Bács-Kiskun művészettörténete (5. rész: Építészet a XVI- XVII. században)
KRÓNIKA BÁCS-KISKUN MŰVÉSZETTÖRTÉNETE BICZÓ PIROSKA 5. rész ÉPÍTÉSZET A XVI—XVII. SZÁZADBAN E két század mint a rombolás és pusztulás ideje él gondolatainkban, különösen a török uralta Duna—Tisza közén. A reformáció, ellenreformáció és a vele összefüggő barokk azonban olyan tényezők az említett időszakban, amelyek szinte egész Európában jelen voltak kisebb-nagyobb szerepet játszva. A reformáció tanai Magyarországon épp a hódoltsági területen erősödhettek meg igazán a török viszonylagos vallási türelme következtében. A XVII. században épült kecskeméti református templom figyelmeztet arra, hogy érdemes levéltári adatok között mélyebbre hatolni, kutatva a XVI—XVII. századi építészet nyomait a mai Bács-Kiskun megye területén is. A kecskeméti református templom késő reneszánsz ikerablakai Ezekben a századokban alakul ki a protestáns, elsősorban a református templomok hagyományos térelrendezése. A hangsúly a középen elhelyezett szószékre és úrasztalára tevődik. A templomteret így két vagy három oldalról is a férőhelyek növelése végett karzattal építhetik be. Az épület külsejében is ennek az egységes teremjellegnek a kifejezőjévé válik: eltűnik a hajóhoz szinte külön hozzáragasztott szentély. Az első templomok, oratóriumok (imaházak) nem jelennek meg rögtön az új tanokkal együtt. Gyakran a korábbi katolikus templomot használja közösen a két felekezet. így van ez Kecskeméten is 1564-ig, amikoris a „Luter Körösztyének az öreg kő Templomot” — a mai Barátok templomát — átengedik a katolikusoknak, maguknak pedig néhány év leforgása alatt fatemplomot építenek. Több helyen azonban a régi katolikus templom végleg az új hitet követők tulajdonába megy át. így a dunapataji református templom a hajónál keskenyebb, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyével árulja el korábbi eredetét. Az apostagi reformátusok is 1805-ig használták a régi katolikus templomot. A dunavecseiek 1640-ben építenek új templomot a már általuk használt katolikus templom helyén. Ezt ugyanis a török elbontatja és köveit a csákvári vár építéséhez hordatja. Az új templom sövényből épül — faoszlopokra font vesszőket tapasztanak be vastagon sárral. Ez az építkezési mód sokáig élt Duna-melléki falvaink népi építkezésében, amikor már kőbe épített templomok magasodtak a régi fa- és sövény építmények helyén; mert bizonyára nem a dunavecsei volt az egyetlen sövényből készült, általánosabb kifejezéssel élve, patics falú templom. Valamivel többet tudhatunk meg a forrásokból a kecskemétiek már említett fatemplomáról. 1642-ben 200 tallért fizetnek a kecskemétiek a töröknek, hogy düledező harangtornyukat megtámogathassák gerendákkal. Egy 1675-ös hasonló engedélyből kiderül, hogy óra is volt a harangtornyon. A fatemplomnak kő, vagy legalábbis vakolt részei is lehettek, mert 1653-ban Nazur bég 15 ezüst piaszter lefizetése ellenében engedélyt ad a templom bevakolására. A szabadszállásiak már 1628-ban maradandóbb anyagból, kőből építik meg templomukat. E korábbi kis templom falainak egy része ma is ott bújik az azóta több soron bővített épületben. Tasson 1644-ben épül református templom. Az 1667-ben emelt kiskunhalasi templomot három oldalról karzat övezte, felirata a készítők nevét is megőrizte: „Patai Szűcs János és Szűcs Pál uram mesterségek által épült ez a kar”. A téglalap alakú épületet kívül pillérek tagolták, tornyot csak később építettek hozzá.1 Hasonló alaprajzzal készült a kecskeméti református templom is, ez azonban már toronnyal együtt épül meg. Építésére az 1678-as tűzvész után kerül sor, mert ekkor 94
