Forrás, 1976 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 5-6. szám - MŰHELY - Köszöntjük az 5O éves KORUNK-at - Tóth Sándor: Egyedülálló teljesítmény (1926-1940)
és zárkózott fel — következésképpen — a forradalmi munkásmozgalomhoz, ami (legkésőbb 1931-ig) az illegális Kommunista Párttal való kapcsolatok kiépítésében konkretizálódott. E minőségi változás társadalmi háttere a forradalmi mozgalmak európai méretű erősödése, a társadalom osztálypolarizálódása volt. Amely a tőkés rendszer általános válsága kibontakozásával még tovább fokozódva, valóságos forradalmi hullámba csúcsosodott. Amikor az ilyen feltételek között kiéleződő társadalmi és világnézeti harcok frontján a szerkesztők — meggyőződésükre hallgatva — az egyértelmű állásfoglalás mellett döntöttek, e döntésüknek a lapra vonatkozó konzekvenciáit is vállalniuk kellett. így a munkatársi gárda bizonyos mértékű átalakulását, a munkatársak egy részének elmaradását, miközben a törzsgárda együtt fejlődött, együtt radikálizálódott a lappal, és kiegészült folyamatosan fiatal erőkkel is. Ez egészében még üdvös változás volt a lap életében. De ezekben az években következett be az olvasótábor hasonló jellegű átcsoportosulása is: a biztos polgári egzisztenciával rendelkező előfizetők jelentős csoportja cserben hagyta a radikálizálódott lapot. Az átalakulás mérlege így röviden abban összegezhető, hogy a lap erkölcsi tőkéjének növekedése mellett aggasztó módon megcsappant az anyagi tőkéje. Ettől kezdve a Korunk egy évtizeden át egyfolytában az anyagi csőddel küszködött, és mint már említettem, csak szerkesztője áldozatvállalása árán maradhatott fenn. A marxista Korunk történetét az európai és hazai történelem fordulatai tagolják sajátos jegyekkel eléggé jól megkülönböztethető szakaszokra. Az első ilyen szakasz (1929—1932) négy teljes évfolyamot ölel fel. A marxista Korunk szektás-balos korszaka ez. A szektás-balos szellem, doktrinérség és ultraradikalizmus a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom általános jegyei voltak azokban az években. A Korunk — mint e mozgalom szerves része, eszmei fóruma — lényegében maga sem lehetett más. Ez a szektás-balos-ultraradikális szellem jelentős károkat okozott a baloldalon. E szellemből fakadó, sokszor kioktató, fölényeskedő írásaival — a Korunk akkori évfolyamai is. Hanem ennyivel még itteni szűk kereteink közt sem elégedhetünk meg. A szektásság egy másik jelzőt, a dogmatikusság jelzőjét vonzza: szektás-dogmatikus — és ez a kettő így együtt az intellektuális restség, a szellemi szklerózis képzetét sugallja. A kora harmincas évek szektássága azonban nem ilyen volt. Nem volt dogmatikus. Az a szektásság nem szellemi restségből vulgarizált, hanem türelmetlenségből. A forradalmi hullám taraján egy messianisztikus forradalomvárás tette türelmetlenné, az árnyalatok, a türelmes árnyalások iránt érzéketlenné annak a kornak a mozgalmát. Az a szektásbalos gyakorlat ettől még objektíve nem volt kevésbé káros, de szubjektív motivációja, lélektani rugója más volt. És ez a jelenséget másképpen színezi. A Korunk 1930—33-as évfolyamainak szektás-balos ultraradikalizmusa ilyen tőről sarjadt. Annak viszont már csak jelzésére futja itt, hogy ezekben az évfolyamokban a hangadó szektás-balos szellemiség mellett sajátos módon szektaellenes, az álradikalizmussal szembeforduló tendenciák is következetesen jelentkeztek. (E kérdésről bővebben beszélek Gaál Gábor-monográfiámban.) A marxista Korunk e Sturm und Drang-korszakának Hitler németországi hatalomra jövetele (1933. január) vetett véget. Valamikor ez idő tájt lépte át a lap férfikora küszöbét — a diadalmaskodó barbarizmus árnyékában. Azoknak az éveknek humánhangulatát egy hosszan, végig kitartott tragikus ostinató festette alá: a szégyené és retteneté a bestiává váló ember fölött. Ez a korhangulat a Korunkban is kezdettől tisztán visszhangzik. Nem ilyen azonnali — sem a mozgalom egészében, sem a szerves részét alkotó Korunkban, az egész Európára kiható németországi fejlemények racionális értelmezése, gyökeréig menő fogalmi megragadása. A probléma gyökerét az a kérdés képezi, hogy ami történt, hogyan volt egyáltalán lehetséges. Hogy ti. a forra67
