Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 4. szám - MŰHELY - Szuromi Lajos: Pándi Pál: „Kísértetjárás" Magyarországon
A Petőfi-tanulmánynak mindjárt az elejént két problematikus vers magyarázat tűnik szemünkbe. A Nála voltam ... című és kezdetű költemény 1845 augusztusában keletkezett, ihletője Mednyánszky Berta. Szövegét egészében kell idéznünk, hiszen nem tartozik a legnépszerűbbek közé, a legsikerültebbek közé sem, Horváth János meg sem említi, amint a magyarázat erre külön felhívja figyelmünket Nála voltam, a kedves leánynál. Nála voltam, ismét eljövék. Honn vagyok ... honn? nem tudom. Szédülök. Kereng velem a föld és az ég. Oh, mi szép, mi jó vagy te, leányka, Szép és jó s oly lelkes honleány! Te hazám leglelkesebb leánya, Te hazám nemtője vagy talán. Lyányka, neked költőt kell szeretned, Más nem méltó bírni tégedet, Nem méltó más erre, mert hazát úgy, Mint költő, senki nem szeret. Mit tegyek? szólj, üdvem gyöngyvirága, Mit tegyek? hogy megnyerhesselek. Kész vagyok, kész mindent elkövetni, Mindent, hogy megérdemeljelek. De ha semmit nem tennék is, lyányka, Érdemtelen nem vagyok reád: Szerelemért csupán szerelem kell, S én szeretlek, mint te a hazát! A magyarázat a haza fogalmának súlyát, mélységét méri, s éppen a harmadik strófa idézete előtt így vélekedik:,,... nyilvánvalóvá lesz, hogy a haza itt inkább csak az udvarlás eszköze, a szerelmi küzdelem segédfogalma, nem pedig lírai felsőpont”, majd a zárószakaszról: „semmi kétséget sem hagy afelől, hogy a versbeli hazafogalom sokkal közelebb áll Mednyánszky Bertához, mint Petőfi Sándorhoz” (11:31). — Szerény értelmezésünk szerint e költeményben nem a haza, hanem a hazaszeretet fogalma tölt be játékosan fogalmazott komoly funkciót, s e fogalom nyilvánvalóan nem egyértelmű. A leány és a költő hazaszeretete intenzitásban, minőségben különböző. Nem szabad tehát funkciójában sem egynek tekinteni azt, ami kettő. A vers világos vallomása szerint a leány lelkes hazaszeretéténél több a költőé, annyira, hogy a „lírai felsőpont” költeményzáró sorai sem engedik „a szerelmi küzdelem segédfogalmává” szelídíteni, mert mintha komolyan venné önnön hazaszeretetét a költő. A harmadik szakasz két záró sorának hitelét csak fokozza a lírai poén: a szerelmet a leány hazaszeretetéhez méri, saját világán belül már kész a sorrend: első a hazaszeretet, s csupán mögötte járhat a szerelem. A Szabadság, szerelem egyik előképe e kis költemény. — A tanulmánykötet szerzője könnyedén siklik át a harmadik szakasz logikai felsőpontján, s ad ezáltal az értelmezésnek homlokegyenest ellenkező irányt, mint amit akár az általa idézett szöveg is mond. 83
