Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 10. szám - VALÓ VILÁG - Zám Tibor: Matkópusztai mozaikok

■IMi

4

urak, hogy bogárzott a szamaram?” (Rázta a lábát.) „Hát az anyja istenit a maga szamarának, nem gondoltuk volna, hogy többet tud, mint mi.” (Csak zárójelbe mondom: a természettől messzire szakadt embert csúfoló történetet a Hortobágyon is hallottam már.)

Az álomról is egy bekezdést. Kétségtelen, hogy bizonyos rémálmok a bőséges vacsora ódiumai. A szexuális álmok a kieiégületlenség vagy az önmegtartóztatás velejárói. A zaklatott, hajszolt életmódnak is megvan az elalvás utáni büntetése. Hosszan sorolhatnánk még az álom természettudományos magyarázatát, az ébrenlét utáni történések összefüggéseit, de — és e kötőszó után eszünkbe jut a bibliából a fáraó álma a hét kövér és hét sovány tehénről; és eszünkbe jutnak némely klasszikus írók, akik nem átallották műveikbe is beleszőni az álmot; és eszünkbe jut Krúdy Gyula Álmoskönyve, amelynek az 1966-ban kiadott „hatodik és öregbített” kiadása rövid idő alatt elfogyott. . . Hitem szerint némelyik álom előjelnek tekinthető, valóságos jelentést hordozó. (Bár ez tudománytalanul hangzik, de vállalom ennek ódiumait.) Zárja tehát a sort Dudás Mihály bátyám költői szépségű álma, amelyet a hadifogságban látott.

,,1947 július elején egyszer azt álmodtam, hogy itthon jártam. Mentem a Máriaváros szélén kifelé a tanyára. A Nyíri úton hatalmas almafák voltak, nagy, vastag derekúak, zöld lombosak, tele piros almával. Ahogy én ezt látom, nagyon megkívántam. Gondoltam, hogy de jó volna levenni egy almát... De mondom, hátha meglát valaki és megszid, amiért bántom az almát. . . Ballagok tovább, hát látok egy kisded ágat keresztbe a gyalogúton. Hát, mondom, ezért nem szól senki, le van törve. Fölvettem, megolvastam. Hét szép piros alma volt rajta. Erre fölébredtem.

(Hosszas töprengés után megfejtette az álmát és mondta a többieknek: „Meglátjátok, hét nap múlva hazamegyünk.” Azok előbb kinevették, csak akkor hittek neki, amikor négy nap múlva kezdték összeállítani az első hazainduló transzportot, „a jó dolgosokból, meg azokból, akik nem cserélték el a kenyéradagjukat cigarettáér’.”)

Utolsó megjegyzésül e fejezethez annyit még, hogy a babonák tudói és számontartói és egyben-másban a hívői nem primitív vagy elmaradt emberek. Szeleczki Mihály dalköltő, citerás, énekes, naív festő. A négy elemis Dudás Mihály azon túl, hogy kitűnően képzett és többször kitüntetett gazda, nagy tapasztalaté, bölcsen gondolkodó ember és született elbeszélő.

Háztáji tanya — változatokkal

Mielőtt teljesíteném, amit a címben ígérek, a későbbi nagy kitérőket és magyarázatokat mellőzendő, előre kell bocsátanom néhány megjegyzést.

— Bár szükségtelen bolygatni, helyi példák során át bizonyíthatnók, hogy a hivatalos köztudat még jócskán tanyaellenes volt, amikor a Duna—Tisza közén némely termelőszövetkezeti vezetők és tanácselnökök úgyszólván titokban támogatták a tanyát: orvosi rendelőt, boltot építettek, bővítették, sőt, módjával villamosítottak is; előrelátásukban — annak a belátásában, hogy a tanyára szükség van és szükség lesz — már felismerjük a szocialista mezőgazdasági nagyüzem településformáló szándékát, szerepét.

— Az új feladatkör mibenlétét senki sem határozta meg és egyetlen hivatal sem teszi kötelezővé, a szövetkezetek és szakszövetkezetek azonban igyekeznek gyakorolni településformáló funkciójukat. Emögött az alulról jövő „nyomás” is, az „elvárás” is, meg a humánum is jelen van, de az alapok mégis gazdasági: a munkaerő megkötése és megtartása.

— Következik a fentiekből, hogy a szerep tudatosulása és tettekben való kiteljese44