Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 10. szám - VALÓ VILÁG - Zám Tibor: Matkópusztai mozaikok

rény telekre házat építő tanyaiak sem tarthatnak már ebben a környezetben falka disznót, nyájnyi birkát vagy 4—5 fejőstehenet. Illusztráljuk gondolatmenetünket matkói példákkal. A szövetkezeti alapszabályban benne van a háztáji mértékét korlátozó rendelkezés (két anyakoca szaporulatával, két tehén szaporulatával), de ezt azok sem veszik komolyan akik megszavazták. Egyszer-egyszer azt mondjuk: szerencsére. Mert van pl. e téesznek egy traktorosa akinek távoli, félreeső tanyájához vagy négy katasztrális hold —szövetkezeti leg hasz- nosíthatatlan — legelő tartozik. Ezen ellegelget három-négy tehén. Ne firtassuk, hogy szaporulatával-e vagy anélkül. Ez a háztáji tanya adottságai miatt alkalmas arra, hogy a gazdája a saját szükségletét jóval meghaladó mennyiségű árut termeljen, de ezt csak addig teszi (és nyűgnek érezné, ha tovább is tenni kényszerítenék), amíg tető alá nem hozza a házát a kijelölt tanyaközpontban. Ez a háztáji tanya azért fog megszűnni, mert gazdája a kultúrált, civilizált környezetet többre becsüli a magas jövedelemnél. Vissza-visszatérő momentum az életformáról való beszélgetéseknek hogy valamilyen nyomós ok van a háttérben, amikor a háztájit jobban „megnyomják”: beljebb költö­zési, tanyafelújítási, építkezési szándék. „Amikor bevezették a villanyt, húsz süldőt adtunk le.” Ne csodálkozzunk: némelyik tanya 20—30 ezer forintot is kénytelen vállal­ni saját erőből. Egy másik háztáji tanya kirívóan példázza a szövetkezeti köldökzsinóron táplált, s abnormálisra nőtt magánparaszti gazdálkodást. A bázis: kilenc nagyjószág, két anya­koca, süldők, hízók; van másfél hold saját szőlő, amihez két és fél hóidat még bérelnek. A 61 éves gazda éjjeliőr a téeszben; 53 éves feleségével és 29 éves nőtlen fiával tartja fenn ezt az irdatlan gazdaságot, mert — panaszkodik az asszony — „a munkaerő nagyon hiányzik, kérem ... Hogy téesz van, ezt már nehezen tudjuk megoldani” ... A hándji földön itt nem kukoricát termelnek, hanem herét, amit rendszeresen öntöznek. A rengeteg trágyát meg nyomják a szőlőbe. A kukoricát eddig vásárolták, de a gazda rájött, hogy jobban jár, ha átvesz néhány hold kukoricaföldet olyan tagoktól, akik haj­landók eladni ... A házban nincs villany, „belekerülne vagy 50 ezer forintba, és az nekünk sok”. A fiú szeretne autót vásárolni, de a „férjem olyan szenvedélyes, hogy örökké jószágba fekteti a pénzt. Nem tudja abbahagyni, mert úgy bele van szokva. . . Én is beleszülettem és az ember hozzánő, mint a kis fa”. Az asszony régebben szeretett olvasni („de csak titokban mertem”) .tudja, hogy van olyan tv, amelyik áram nélkül is működik, de az ura nem engedi, hogy vásároljon. A családnak nincs olyan szándéka hogy kieső, télen alig megközelíthető tanyájából jobb körülmények közé kerüljön. A szerzési vágy, a nagygazda tempó átkos családi örökség mindkét ágon; ma már sehova ki nem futó, önmagáért való. A téeszben „morognak” néha, de nemcsak azért ingatag ez az életstílus: ha netán valamelyik családtagot tartós betegség verné le a lábáról, vagy a legényfiú megszökne a páriaéletből, hiába volna tovább a „nagy gazdál­kodási szenvedély” az öregedő szülőkben. Beszélgettem egy fiatal házaspárral (a férj 24, a feleség 21 éves). Ezek az emberek már „kinőtték” a háztáji tanyát: egy csöpp hajlandóságot sem éreznek arra, hogy háztartási szükségleteiket meghaladóan tartsanak állatokat, hogy annak a hasznából tollasodjanak. Hozzáteszem: bár a férj tősgyökeres matkói, ipari képesítése van (gép­lakatos, szerelő) s viszonylag magas órabére: háromezer forinton fölül keres. Korábban alkalmazott volt a szövetkezetben, most kérte, hogy vegyék fel tagnak. Ha ez meg­történik is, a háztáji földet nem kéri ki, illetve a pénzbeli megváltást fogadja el. A fele­ség eljár dolgozni egy másik téeszbe: ő kétezer forint körül keres. A villamosított öreg tanyát később fel akarják újítani, komfortosítani fogják, de most is jól érzik magukat benne. Mindketten kedvvel dolgoznak a munkahelyükön, elégedett, öntudatos tanya­lakók — háztáji „beütések” nélkül. Öröm volt velük megismerkedni, de zavarba ejtő 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom