Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 3. szám - DOKUMENTUM - Bodor György: Székely honfoglalás 1945-ben (I. rész)

nyait, területi elhelyezkedését, s az ezekből adódó telepítési feladatokat, végül a németek kitelepítésének nemzetközi vonatkozásait.

„Németország 30 év óta immár másodszor taszítja a világot háborús katasztrófába. Már másodszor szántanak végig a világon a háború fúriái csak azért, mert Németország más népek fölött is uralkodni kíván ... Lehetetlenné kell számára tenni, hogy egy új imperialista kísérlet esetén más országok területén segítőtársakra számíthasson, s ezért minden külföldön élő német kisebbséget vissza kell Németországba telepíteni. Ez a megoldás kétségtelenül antidemokratikus. Nagy árat fizettünk azonban annak megtanulásáért, hogy szabadságra, demokráciára csak a más népek szabadságát tisztelő népeknek van joga .. .

Németország egyébként sem emelhet sok kifogást a visszatelepítés ellen.

E háború elején ő maga mondott le arról a nagy elvről, hogy minden nemzeti kisebbségnek joga van ott maradnia, ahová őt a történelem viszontagságai sodorták. Németország a háború elején a német kisebbségnek Németországba való visszatelepítését határozta el,s mindazokról a területekről, amelyek meghódításáról magában lemondott, a visszatelepítést végre is hajtotta. A német kisebbséget a III. Birodalom Oroszországból, a balti államokból, Besszarábiából, Bulgáriából és Észak-Olaszországból maga telepítette Vissza. A visszatelepítés nem történt meg Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Magyarországból, Erdélyből és a Bánságból. Nem történt meg — nyilvánvalóan azért, mert Németország e területeket részben már akkor meghódította, részben pedig elhatározta, hogy alkalomadtán hódítja meg azokat.

Európa nem engedheti meg, és nem is fogja megengedni, hogy Németországé területeket valaha is újból meghódítsa. Éppen ezért a visszatelepítést, ezekről a területekről is végre fogja hajtani.

A mi álláspontunk és a hatalma teljében levő Németország álláspontja között tehát elvi különbség nincsen. Mi és ők is egyformán azt valljuk: a németeknek Németország határain belül kell élniök. Ein Volk, ein Reich. A «különbség» mindössze annyi, hogy ők ezeket a határokat máshol szeretnék megvonni, mint ahol azokat a történelem, a népek szabadsága és Európa érdeke megvonni rendeli.”

A Nemzeti Parasztpárt Külügyi Bizottságában tartott előadásomnak nagy visszhangja lett.

A magyarországi német kérdés eddig senkinek sem jutott eszébe. Előadásomat részletesen ismertette a Szabad Szó. A pártok és a sajtó kapva kapott az új csemegén, s egy hét alatt kialakult már a német kérdésben az az atmoszféra, mely a magyar telepítési politika számára addig nem remélt lehetőségeket adott.

A véletlen is segít

A telepítési politika egyik legelső teendőjének a menekülésre kényszerült szétszóródott bácskai székelység elhelyezését tartottam.

Ez a nemzetnek erkölcsi kötelessége volt, hisz 1941-ben megkérdezésük nélkül telepítették a Bácskába, az ország legveszélyeztetettebb, legbizonytalanabb helyzetű részébe.

Emellett a székely néptöredéket igen jó telepítési anyagnak is tartottam. Alapvető meggyőződésem volt, hogy csak a homogén település lehet jó. A szülőföldtől való elszakadás, különösen ha az politikai okból történik, mindig nagy lelki megrázkódtatással jár. Kétszeresen így van ez a földművelő embernél. A megnyugvás, a belső kiegyensúlyozódás akkor következik be leghamarabb, ha az emberekből álló környe74