Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Kovács János: Szekták a Duna-Tisza közén

Nincs mód, hogy a szombat megünneplésével kapcsolatos vitát ismertessem. Csak néhány pontra hívom fel a figyelmet.

1. A vasárnapok megünneplése már a papság előtt is ismert volt. Tertullián a II. században feljegyzi, hogy a vasárnap a keresztények közös ünnepe.

2. ,,A tízparancsolat helyes értelmezését mellőzték a szombatisták.” A tízparancsolat egy népre szabott alkotmány, amelynek vannak örök érvényű etikai igazságai, és vannak egy korszakra szóló szabályai. Ilyen a szombat megünneplése. Ez nem örök törvény, hanem csak az adott korszakra érvényes.

3. Gyakran támadják a szombat teológiáját azzal, hogy hiányzik belőle ,,az Újszövetségnek feloldó örömüzenete”. A vasárnap a hét első napja és Jézus is a hét első napján támadott fel. A történelmi egyházak ezért úgy tekintik a vasárnapot, mint az új kezdetnek, az új teremtésnek jelét.

Néhány szombatistának feltettem a kérdést, mi a véleménye a szabad szombatról, amely egyetemes törekvés arra, hogy az embereknek több szabad ideje legyen.

Erre ilyen válaszokat kaptam:

— Ennek semmi köze az Úrnak szombatjához.

— Nekünk jó, mert nem kerülünk ellentétbe a munkahellyel.

— Nézze, én azóta dolgozhatom a szakmámban, mióta szabad szombat van.

— A szabad szombat csak annak igazi szombat, aki megszenteli azt. Anélkül csak olyan, mint a többi nap.

A H. N. Adventisták jelen helyzetüket így ítélik meg: ,,Az idő számunkra azt mutatta meg, hogy a régi alapok, amelyet egyházunk úttörői Istentől kapott drága kincsként helyeztek el, jók. Istentől adottak voltak ... a régi fundámantumon maradtunk. Ugyanakkor előre is léptünk, növekedtünk az igazság megismerésében és új teológiai ismeretekkel ajándékozott meg Isten úttörőinek korához képest.”12

Az,.előrelépések” bizonyára fellelhetők egyházi életükben, de a szombat kérdésében a régi fundámentum erősnek bizonyul. Akik „felveszik magukra Isten nevét, pecsétjét a IV. parancsolat magatartásával, és Isten is elpecsételi őket Szendéikével. Csak azok lesznek Isten oldalán a végső döntés idején, akiknél a külső és belső jel teljesen egybeesik.” Akik viszont helytelenül döntöttek, „olyan külső jelet vesznek magukra, amely ugyancsak kifejezi annak nevét, akinek oldalán állnak.”13

A JEHOVA TANÚI az Úr visszajövetelét várók másik tekintélyes csoportja. Alapítója CHARLES TAZA RUSSEL. Időszámításával az előbbiekben már találkoztunk. Hívei jelenleg mérsékeltek a pontos évszám megjelölésében. Korábbi kudarcai alapján bizonytalanul 1975-re várják a világ végét.

Egy öreg Jehova tanútól megkérdeztem, hogy 1914-ben miért nem jött vissza Krisztus.

— Visszajött az, de még nem látható. Régi tanításainkban meg is van írva. Rejtve Van itt, mert a Sátán görcsösen ragaszkodik az uralmához.

— Majd az armageddoni csatában lesz látható, mikor mennyei seregével eljön. Ennek a seregnek nem árt a fegyver, de ők örökre megsemmisítik azokat, akik nem Jehova tanúi.

— Ezt a csatát hányán élik túl?

— Hát az megvan pontosan az írásban. 144 ezer marad meg.

— Nem gondolja akkor, hogy sokan kimaradnak, mert ennél sokkal több a jehovis- ta?

— Nem tudni, hogy mennyi van, de az biztos, hogy a 144 ezer Jehova-királyságban lesz a mennyben, és onnét irányítják a földön lakókat.

— Mit szólna hozzá, ha ön kimaradna?

— Jehovának serege marad a földön is, de a földön más lesz ám az élet. Teljesen

45