Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Kovács János: Szekták a Duna-Tisza közén

mennyei irányítás alatt lesz, ahogy meg van írva: letörlök szemünkről minden könnyet, nem fáznak, nem éheznek, és nem halnak meg, és ez mind itt a földön lesz.

— Nagy békesség lesz a földön. A gyerekek a viperával játszanak, az oroszlánok se fognak embert enni. Jehova tanúi teljes békességben fognak élni a vadállatokkal; azok azért lettek vadállatokká, mert az emberek felmérgesítették őket.

— Jehova királysága be fog teljesedni, az idő már közel van. Nem fogunk szenvedni, nem lesznek betegségeink.

Ez az utolsó reménye egy 35 éves asszonynak, akinek második gyermeke agyvérzéssel született és most idióta. Mindent megtett érte. Vitte orvostól orvosig. A sok izgalom neki is megártott, többször volt idegkimerülése, és végül cukorbeteg lett.

— Végső kétségbeesésemben gyakran gondoltam arra, hogy amikor jövök haza Pestről, akkor gyermekemmel együtt a vonat alá vetem magam. Hogy nem így lett, azért van, mert eljutottam az igazságra. Megismertem Jehova királyt. Nekem azóta mindenem a hit. Sokat olvasom az írást, a tiszta igazságot.

— Nem gondolja, hogy Jehova igazságtalan önhöz, mert engedi, hogy szenvedjen?

— Jehova tanúinak is szenvedni kell, meg kell halni, mint a többi embernek. Sokszor többet kell szenvedni, mint másnak, mert ha Jehova tanúi nem szenvednének, akkor sokan lennének az ő seregében csupán haszonlesésből . . . Kislányommal szoktunk beszélgetni a Biblia igazságáról,azok eddig mind beteljesedtek,és az be is fog teljesedni, ami meg van írva erről a világról.

— Kislánya most nyolcadikos, milyen jövőt szán neki?

— Nem tudom, előre nem tervezhetek, mert az idő közel. Jehova országa itt van. Az idők jelei világosan mutatják.

■— Ha évek, évtizedek telnek el, és Jehova nem jön vissza, mi lesz a lánya sorsa?

— Az időt mi nem tudjuk, mert titokban jön el, mint ahogy az írás mondja: ha tudná a ház ura, mikor jön el a tolvaj, vigyázna.

— Mikorra várják a világ végét? — kérdezem egy idős házaspártól.

— Nem ránk van bízva. Jézus is csak annyit mondott tanítványainak, hogy Jehova kezében van az idő. De mondhatom magának, amíg nem késő, térjen meg, mert közel van.

— Miből ítéli meg?

— Hát mondja az írás, hogy a fák rügyeiről lehet következtetni időre. Megvannak az utolsó időnek a jelei.

Zsíros szélű gyűrött bibliájában lapoz az öregember. Máté evangéliumából olvassa az aláhúzott sorokat. Majd becsukja, s rátéve a kezét, kihúzza magát a konyhai pádon.

— Na ugye, most csodálkozik! Mert így igaz ez ma. 1914-ben, mikor eljött Jézus, azóta nincs nyugta az emberiségnek. Az emberek egyre rosszabbak. Magukat szeretők lettek, pénzsóvárok, paráznák. A népnek békéjét sem tudják megcsinálni Jehova király nélkül.

— Elégedett a mai társadalmi formával?

— Nincs sok ideje a világnak, mert a gonosz világ fokozatosan összeomlik, a bűnösök megsemmisülnek. Jehova tanúinak mindegy, hogy ki az uralkodó. Az írás mondja, adjuk meg a császárnak, ami a császáré. Jehova tanúi mindig elsőnek fizetik ki az adót is. Mindegy, hogy milyen világban élünk.

— A magukhoz tartozó fiataloknak is mindegy, hogy milyen társadalmi viszonyok között élnek?

— Jehova tanúi mind tudjuk, öregje-fiatalja, hogy az ítélet bekövetkezik, és mi, az igazak, a megjavult Jehova-országban örökké fogunk uralkodni.

Egy jehovista a legutóbbi szavazás alkalmával ezt írta szavazólapjára: ,,En Jehova királyságára szavazok. Hamar el jő.”

46