Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Kovács János: Szekták a Duna-Tisza közén
VALÓ VILÁG KOVÁCS JÁNOS SZEKTÁK A DUNA-TISZA KÖZÉN „Elmúltak azok az idők, amikor az embereknek elmondhattunk mindent kegyes szavakkal vagy teológizálva; de el a bensőség ideje is, ami más szóval annyit jelent, hogy a vallás ideje! Teljesen vallástalan kor felé haladunk, az emberek egyszerűen megengedhetik maguknak, hogy vallástalanok legyenek. A vallásosok is gyakorlatilag alig azok, valláson nekik is valami egészen mást kell érteni. Mi az értelme az egyháznak, prédikációnak, liturgiának, keresztyén életfolytatásnak egy vallástalan világban?”1 Bonhoeffer vallástalan Világképe és felvetett kérdései azt is jelentik, hogy a szekularizált gondolkodásból lassan kiesnek a vallások külső kifejezői formái, és egy mindent összefogó valláskép képződik. Ez a gondolkodás természetes folyamata, mert „vallás tulajdonképpen csak egy van, a valóságnak teljesen megfelelő és szigorúan tudományos értelemben véve. Á vallás élmény és ez az élmény minden vallásos alakulat mélyén egy és ugyanaz, teljesen azonos lelki törvények szerint keletkezik, folyik le, ölt testet és valósul meg.”2 Áz emberek, korok, földrészek, társadalmi formák többféle vallási világnézetet és élettípust hoznak létre. Tájékozódásunk a szekták felé irányul, mert ezzel a vallásos élettípussal találkozik leggyakrabban az ember. Tapasztalatok igazolják, hogy a közösségekben, a történelmi egyházakban élők gyakran véka alá rejtik hitüket, míg a szektákhoz tartozók provokálnak,és téríteni akarnak, vagy éppen prófétikus „ítéletet” hirdetnek. Aszekta:,,Olyan vallási gyülekezetek,amelyek valamennyien úgynevezett történelmi egyházból szakadtak ki, saját tanrendszerrel és szervezettel rendelkeznek, amelyet a Bibliából vezetnek le és igazolnak.” (Vall. tört. Kislex.) A jobb megközelítés érdekében nevezhetők deviáns vallásos csoportoknak, ami olyan viselkedési formát jelent, amely eltér azoktól a vallási normáktól, melyek a köztudatban a történeti egyházak révén ismertek. 1945 előtt szektának minősült minden olyan vallási mozgalom, amely eltért a bevett egyházakétól. A felszabadulás után a szekták nagy része a Szabad Egyházak Tanácsába tömörült, melyeknek tagjai a „kisegyházak” nevet kapták. A kisegyházak hívei legálisan gyakorolhatják hitüket. Szorosabb értelemben szektának csak azok a csoportok tekinthetők, amelyek nem tartoznak bele a SZET-be. A kisegyháziak egyre inkább orientálódnak a két protestáns történelmi egyház felé. Ilyen értelemben Bács-Kiskun megye területén csak Jehova tanúi a szektások. A köztudatban nem általános még a szekta és a kisegyházak közötti különbségtétel, ezért a szekta gyűjtőnevet alkalmazom. Másrészt azért is, mert egyes kisegyházak hívei még magukon hordják a szekták tagjainak jellemzőit. A két világháború közötti történelmi idő kedvezett a szekták fellendülésének Magyarországon. Olyan erővel jelentkezett a nyugati vallásimport, hogy a történelmi egyházak komoly szükségét látták, hogy ennek okát kutassák, és ellene védekezzenek. De nemcsak az egyházakra volt veszélyes a szekta, hanem az uralkodó osztályra is. A szekták keletkezési okát az akkori teológusok egyházuk meggyengülésével, a racionalizmus káros hatásával magyarázták. MAKKAI a szektát a protestantizmus torzképének nevezi ..........azt mutatják: milyen lenne a Szentírás fundamentumán a sze40
