Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 3. szám - Pusztay János: Műfordítások a szamojéd népköltészetből
SZAUENGYER NGOPOJ HASZOVO BORDALA Én három rénökröm — bőgnek dühödtem Osztják gazda fia vagyok. Hetven rénökröm él még mindahány. Tehetős vagyok. Szalehard felé tart három agancstalan. Egyszem feleségem, főzz nekem teát, Hujej-feleségem, főzz nekem teát! Adsza az üveget! Inni kezdek. Ezt az itókát kívánom én. EGY TALLE30V-ASSZ0NY BORDALA Usztye fokától négy fehér rénem hogyan hajtottam, nem is értem. Hat gyerek apja mikor jön el? Száz rénborjúm szélnek megyen. A kis növésű mikor jön el? Komám, egykomám ezer agancsosát, sok rénjét vigyázza, őrzi egyedül. Most már énnékem megsiratóm nincsen, gyermekem egy sincs. Hadd igyam még! VASZILIJ SZJADAJ BORDALA Vaszilij gazda! Két földfokon két ismerősöm van. A keskeny földfokon H an ce ro v-asszo ny o m, a széles földfokon Parkalov-asszonyom. Két földfokot, két földet uralok. Tömérdek vagyonom, sok rénemet isten adta. Pénzgazdagságom atyám hagyta rám. Kicsinyeimet isten adta. Rajtuk kívül van nekem még harminc szépségesem, harminc drágaságom. Vaszilij gazda én, uralom e földet. (PUSZTAY JÁNOS MŰFORDÍTÁSAI) 39
