Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 2. szám - MŰHELY - Jankovics József: Erdei Ferenc: Emberül élni
kában mérte fel a falukutatás lehetőségeit, majd meg a népfőiskolák intézményét fosztotta meg a csodatevés mítoszától, rámutatva: a szellemi elmaradást nem parasztintézmények alapítása, hanem az egész társadalom átalakítása hozhatja csak be. Egy élet a parasztság szolgálatában — egy élet a szövetkezeti mozgalom szolgálatában, adódik a Mű összefoglalása. Ugyanis Erdeinél nem csupán a leírt sorokból, hanem egyúttal az Erdei Ferenc-i magatartásból is épül a mű. Újfent a szövetkezeti témák felé fordul, amikor az a legidőszerűbb társadalmi kérdéssé válik. A gyorsan változó körülmények gyakran késztették az embert az új feltételekhez alkalmazkodó, azokat kiértékelőfigyelembevevő állásfoglalásra. És Erdei gyakorlattal szembesítve, képes volt felül- vizsgálni elképzeléseit, nézeteit; belátni tévedéseit. Mindig volt ereje továbblépni. Mert folyton égette a kínzó kérdés: ,,... elvek és rendszerek vajon úgy valósultak meg a gyakorlatban, ahogyan harci szándékainkban hittük? Bizony nem, a történelem szakadatlan pótvizsgáinak is alá kell vetnünk magunkat.” S ő nem átall újra meg újra pótvizsgára jelentkezni. Darvas József írta róla elismeréssel: ,,... útját mindig egy etikus töltésű történelmi felelősség és a távlatok alkotó szellemű keresése határozta meg, ez vitathatatlan.” Ha a gyakorlat nem igazolta az elméletet, az elméleten alakított. Ez a belátás segítette hozzá, hogy aki a fentebb idézett paraszthitvallást tette, a legfontosabb kérdésben, a munkásosztály történelmi szerepéről kialakított elképzelésének helyesbítésében — korai álláspontjával szembeszállva — elfogadta a munkásosztály vezette munkás-paraszt szövetség történelmi realitását. Mert ezt diktálta a valóság. És neki hatalmas érzéke volt — a mélybenyúló gyökereket is feledve — a valóság analíziséhez. A konkrét helyzet konkrét elemzéséhez. Maga Móricz is ezt tartotta Erdei egyik legnagyobb erényének: „Felismerni és előadni a valóságos állapotokat.” Ebből fakad, hogy Erdei mindig a gyakorlati szükséglet sürgető rendelésére írt. Tehette, mert az akkori Magyarországon szinte egyedülálló elméleti szociográfiai vértezettséggel és rendkívüli gyakorlati tapasztalattal rendelkezett. Nem véletlen, hogy Németh László a „legjobb magyar szociológust” tisztelte a Futóhomok, a Parasztok és egy egész sor szociográfiai mű szerzőjében. Munkássága alapján függőleges és vízszintes tagozódásában egyaránt, gazdagon dokumentálva állt előttünk a fel- szabadulás előtti évek magyar paraszttársadalma. A tanyák-falvak, mezővárosok lakóinak mindennapja csakúgy, mint pártjuk szervezésének történelmi pillanatai. E teljességigényben fogant Adyval való rokonságára maga hívja fel a figyelmet. Adynak „a magyar történelem családi ügy”. Erdeinek a parasztság sorsa családi ügy. Nemcsak azért, mert családja földművelő. A nagy család ... Saját pályáját, szellemi fejlődésének ívét rajzolják fel a tanulmányok: azt az utat, amit a falukutató mozgalomtól a történelmi materializmusig megtett. A két háború közti Magyarország társadalmi keresztmetszetét felrajzoló, híres balatonszárszói beszédéig. Szárszón megjósolták a Horthy-rendszer és az európai fasiszta gépezet széthullását. A felszabadulás két év múlva bekövetkezett. Az újjászervezés frontvonalában azonnal feltűnt Erdei Ferenc szikár alakja is. „Ezekben az években Erdei Ferenc teljes mellel veti magát a politikai küzdelembe. Mintáz Ideiglenes Kormány belügyminisztere, a földreform és a paraszti felemelkedés munkása, a koalíciós harcok részese, a munkás és paraszt összefogás szószólója, a korszak egyik vezető politikai egyéniségévé válik” — foglalható össze dióhéjban a felszabadulást követő mozgalmas évek nyomán Erdei életében beállott változás. Mint lapszerkesztő, a Nemzeti Parasztpárt vezéralakja, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának hirdetője — oroszlánrészt vállal a földreform kidolgozásában és végrehajtásában is. Erdeiről általában elmondható, hogy szaktudását, elméleti felkészültségét, gyakorlati ismereteit a 30-as évek közepétől élete végéig igényelte az ország. A jövőn munkálkodók. Jelen volt a szövetkezeti mozgalom bölcsőjénél, részt vállalt az évszázadokig 75
