Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1975 / 2. szám - Pilinszky János: Versek (Kőedény, Pupilla, Tékozlók)

PILINSZKY JÁNOS KŐEDÉNY Minden élő egyként pulzál szívemben. Mint kőedényen a piros máz, kiüt rajtam a csörgő, foltos és közös veríték. PUPILLA A távcsőben: lovasroham. Porzók, bibék a nagyító alatt. De a szememben sárga arc és zuhanás a fölpolcozott ágyon, mivel embernek lenni annyi, mint poklokra csavart pupillával nézni. TÉKOZLÓK Nem a remény vitt. Az a csöpp meleg, mely szürke, mint a gyurma. Majd fehér. És végül seszínű. A mosdófülkében a csap éjjel-nappal nem enged elaludni. Huzat van. Apád elfelejtett. A fiúk hazatérnek. A lányok soha. BOZSÓ JÁNOS (OLAJFESTMÉNY)

Next

/
Oldalképek
Tartalom