Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 12. szám - Kiss Anna: Versek (Világok, Ej homálya, Szarvaskígyó és liliom a város címeréből)
KISS ANNA VILÁGOK a föld köldöke látszik csípőmig felparázslik s hol a kígyócska hallgat s kisded almafáig hal I ik a szél verése üstökös száll a szélbe nézi a szörny a szörnyet hajascsillag a földet EJ HOMÁLYA ej homálya van a szélnek bújdosik nagyon az ének ej a setét citrusfától nem látok a szélhomálytól nappal volna mégse látok fejem fölött töklámpások lábam alatt hideg földek kék madártojások törnek ej hiszen halálban járok magam is halállá válók ej valaki itt jár velem kopogását felismerem fújja a szél hozzám fújja fejem gyöngykoszorúja jár a visszhangos víz hátán vagy az ist^n vagy a sátán de magamtól jobban félek ej homálya van a szélnek SZARVASKÍGYÓ ÉS LILIOM A VÁROS CÍMERÉRŐL Egy kígyó tanított a városban. A kerek kő alatt lakott, csakhogy szarvai nem fértek be a kő alá, nekitámasztotta egy liliomnak, a liliom moccanni sem mert, el ne riassza a semmi kígyóálmot a tej- folyóról, meg a tejfolyó felett egymást érő pittypanglámpás hidakról. Köszönöm, szólt a kígyó. Volt, hogy csengőket hordott a szarván, volt, hogy lappangva járt, a liliom semmit nem kérdezett, állott, virrasztotta, tartotta a kígyó szarvát. Ha holdkeltekor nem térnék meg, ne bánkódj, megjövök holddelekor, ha akkor sem, 29
