Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 12. szám - Hárs Ernő: Szabálytalan elmékezés Szabó Lőrincre
HÁRS ERNŐ SZABÁLYTALAN EMLÉKEZÉS SZABÓ LŐRINCRE Szabó Lőrincet a háború alatt láttam először. Tóth Árpádról tartott előadást egy zeneakadémiai matinén. Akkor már olvastam műfordításainak első kötetét és válogatott verseit, de személyéről csak annyit tudtam, hogy — akkori kifejezés szerint — alulról jött, magacsinálta ember, egyszerű mozdonyvezető fia. Noha azonnal feltűnt, hogy megjelenésének enerváltsága, előadásmódjának ideges intellektualizmusa ezzel valahogy nincs összhangban, számomra akkor még elsősorban Tóth Árpád volt a fontos, s az előadó egyéniségének ellentmondásosságával nem sokat törődtem. Húszéves voltam, s nem sejtettem még, hogy alig egy évtized múlva útjaink milyen végzetes-fonákul bonyolódnak össze. 1947 nyarán, a lakásán találkoztam vele másodszor, azonban nem mint az ő vendége, hanem mint a családé, amellyel addigra különböző egyetemi és zeneakadémiai ismeretségek áttételén keresztül feleségemmel együtt bensőséges baráti viszonyba kerültem. 24
