Forrás, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 9. szám - VALÓ VILÁG - Berkovits György: Milyen falu Gyál?
a fele 39 éven aluli, átlagos életkoruk 41 év. Ezzel szemben Budapest belső kerületeiben az asszonyok átlagosan 9 évvel idősebbek, s csak negyedrészük nem töltötte be 39. évét. A főváros új lakótelepein, az Üllői útin például a fiatal családok aránya a gyáliéval egyezik. Akár új budapesti lakótelepnek is tekinthetném Gyált, a családok életkora alapján. S hogy a gyáliak nem öregek, az a hatvanas évek természetes szaporodásában (10,7 ezrelék) is tükröződik. Nemcsak a többi, de sokkal korábban kialakult fővárcs környéki községét szárnyalja túl a gyermekáldásban, hanem még Szabolcs megyét is megelőzi. Több gyerek nemcsak afiatalság folytán születik, hanem a régebbi szokások fennmaradása miatt is; hiszen az idevándorlók nagy része azokból az alföldi falvakból, a legszegényebb és legelmaradottabb vidékekről származik, ahol ma is több gyerek látja meg a napvilágot. Hagyományos falusi településnek is vélhetném Gyált, természetes szaporodása alapján. Új budapesti lakótelep is lehet? Hagyományos falu is? Gyálra főleg azok költöztek, akik régi lakóhelyükön, falvaikban már felhagytak a mezőgazdálkodással; ingáztak hetente, havonta, megunták a messzire utazgatást, munkahelyükhöz közelebbi lakóhelyet kerestek. Nem meglepő tehát, hogy a falvakból származó férfiak Gyálra költözésü k előtt is ipari munkával keresték kenyerüket felerészben, és a közlekedésben, szolgáltatásban, kereskedelemben, hivatalokban dolgoztak ötödrészben. Csak egy negyedrésznyi kisebbség vált meg akkor a mezőgazdaságtól, amikor falujától is. Régi otthonukban a nők közül nagyon sokan (44%) a falusi-kisvárosi szokást követve a ház körüli munkát végezték, a gyereket nevelték. A többség persze nem maradt háztartásbeli pozícióban, de még annyi asszony szegődött el mezőgazdasági üzembe, ahány már az ipariba vagy máshová. Az a hagyományos parasztcsalád már felbomlóban volt, amikor felkerekedett és elköltözött Gyálra. Az idevándorlással teljesen átalakult. A férfiaknak inkább lakóhelyváltozást, az asszonyoknak még életforma-változást is jelentett az áttelepedés: többé a tájára sem néztek a mezőgazdasági üzemeknek, de állást vállaltak máshol — új otthonukban kétszer annyian, mint a régiben. A most már teljesen „városi” foglalkozású családban az asszonyok egy része (28%) továbbra is a háztartást látja el. Mivel jár ez? Kert, esetleg gyümölcsös, szőlő művelésével, állatok gondozásával is. Gyál belterületén átlagban 302 négyszögöl kert, gyümölcsös, vagyis ház körüli gazdaság tartozik minden házhoz. Ennek számos a gondja. De megéri, hogy az asszony csak ezzel foglal- latoskodjon. Persze nem azért, hogy szabad idejét agyonüsse valahogy. Hanem szokásból és kényszerből. Még régi otthonukban megszokták a kertművelést. A jobb boldogulás kényszere most is ráviszi őket, hogy keresetüket kiegészítsék. Az önellátás a falusiaknál úgyszólván természetes. Városi foglalkozásúaknál? „Utóparaszti” életformának is nevezhetnénk. Akik Budapestről költöztek ki, nem nagyon szokhatták meg ezt az „utóparaszti” életet. Ezekben a családokban mégis sok asszony mondta fel állását és maradt gyáli otthonában az önellátásra szavazva. A többség a gyárakban (41%) dolgozik. A fővárosból kitelepült férfiak fele is. Csaknem ugyanennyien (47%) a szolgáltatóiparból élnek, mert Gyálra kerülésük után nem is kevesen (10%) munkahelyet változtattak, á.tszivá- rogtak a szolgáltatások területére. Es a vidékről felkerült családok tagjai közül is kétszer annyian helyezkedtek el a szállításban, kereskedelemben, szolgáltatásban, mint amikor még nem is itt laktak. 44
