Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - PETŐFI-ÉV - Dékány Károly: Petőfi németül, hollandul és angolul
Vrije Volk-ban (Szabad Nép), az Algemeen Handelsblad-ban (Általános Kereskedelmi Lap), a Het- Parool-ban (A jelszó) és a Tijd-ben (Az idő) stb. Említésre méltó még Petőfi halálának 100 éves évfordulóján, a Haagse Kunstkring, a hágai művészeti kör épületében 1949. július 30-án tartott nagyszabású ünnepély, amelyet Bölöni György, az akkori hágai követ és Balázs Pál közösen szerveztek. Hollandiában még most sem múlik el év, hogy Petőfit és a március I 5-ét ne ünnepelnék, vagy valamelyik lap ne közölne róla valamit. Fordításokat — sajnos — csak a fent említett A. S. C Wallis 1889-es tanulmánya és az 1924-ben megjelent kötet tartalmaznak. Végül említést kell még tennem a „Kroniek van hét culturle leven in Hongarija” (Krónika a magyar kulturális életről Magyarországon) című holland nyelvű folyóiratról, amelyet a magyar kultuszminisztérium adott ki. Nem tudom, mikor szűnt meg. Az 1947. december 15-i (11. évfolyam, nr. 19) száma foglalkozik Petőfivel, de — sajnos — a hollandiai forrásmunkákról említést sem tesz. * A Német Demokratikus Köztársaságban a „Lesebücher für unsere Zeit” (Korunk olvasókönyvei) sorozatban jelentek meg a világirodalom klasszikusainak a művei. A sorozatot a thüringiai „Volksverlag” (Népi kiadó) adta ki Weimarban. Ebben a sorozatban jelent meg 1955-ben egy új német nyelvű Petőfi-kötet. A sorozat szerkesztője,Walther Victor a bevezetőben megjegyzi, hogy ez a kötet már nem egyéni munka, hanem egy kollektíva együttműködésének az eredménye. A kollektíva tagjai voltak: dr. Gerhard Steiner, a Német Tudományos Akadémia tagja és a magyar irodalom szakértője, dr. Turóczi-Trostler József professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és dr. Gáspár Endre, az írószövetség műfordítói szakosztályának a vezetője. A kötet 224 verset, 21 levélfordítást és 24 illusztrációt tartalmaz. Az illusztrációk közt szerepelnek: Barabás Miklós litográfiája 1848-ból az Orlay-Petrich-és Benczúr-festmények, Petőfi sajátkezű, német nyelvű életrajza, amelyet maga adott át Karl Beck német költőnek 1846-ban (a kötetben szerepel egy fordítás Becktől is, aki magyar származású volt), a kiskőrösi szülőház rajza, Petőfi sajátkezű rajza Arany Jánosról és Bemről, Barabás Miklós Szendrey Júlia portréja, a Nemzeti dal eredeti szövege az 1848 március 15-i röpiratról, a körözőlevél stb. Vagyis jól illusztrált kötet. A versek nagy hányadát régi fordításokból válogatták össze és 33 esetben a szerkesztőség átdolgozta őket. A Versfordítások között meg kell említenem Heinrich Melas (1829—1894; 58 fordítását, Lorenz Landgraf ( 1866—1938) 48 fordítását, a már említett Steinbachtói is felvettek 28 fordítást, s Steiner- től 22, Gáspártól I 2 fordítást. A közös fordítások közül Steiner—Gáspár-tól 9, Steiner—Turóczi-tól 2, Steiner—Turóczi—Gáspár-tól 4 vers került be a kötetbe. A többi vers megoszlik még húsz fent nem említett fordító között, akik a múlt század végén vagy a huszadik század elején haltak meg. A szerkesztők a 461. oldalon közlik a fordítók listáját, akik a tartalomjegyzékben is fel vannak tüntetve. A leveleket dr. Turóczi-Trostler fordította, és el vannak osztva a versek között, a megfelelő korok szerint. A könyv mind esztétikailag, mind tartalom szerint gondos munka eredménye Ez vonatkozik a negyvenhét oldalas Steiner—Turóczi által írt előszóra is, amelyik „Sándor Petőfi, Leben und Werk (Petőfi Sándor élete és műve) címen végigvezeti az olvasót a nagyvonalakban megrajzolt történelmen, az irodalmi helyzeten, Petőfi életén, Csapó Etelka, Mednyánszky Berta és Szendrey Júlia iránt érzett szerelmén, a házasságán, a korszakon, költői sikerein, a szabadságharcon és forradalmon, befejezve a segesvári eseményekkel. A könyv összeállítása praktikus: a címlap után közvetlen a tartalomjegyzékkel kezdődik, amit Benczúr Petőfi-festménye követ. Közvetlenül utána Walter Victor a szerkesztőséget mutatja be, egy oldalon. Ez után következik Steiner—Turóczi közös előszava és a Petőfivel kapcsolatos név-, helység- és szómagyarázat zárja be (7 oldalon). Kár, hogy a János vitézt nem egészben közölték. Az Apostolt Steinbach fordításának a szerkesztőség által átdolgozott formájában közlik. A Petőfi-szöveget az 1849. július 29-én Marosvásárhelyen, feleségéhez írt utolsó levele zárja be. A beosztás is más, mint Steinbachnál. Itt három fejezetbe csoportosították Petőfi verseit: I. ifjúság és csavargás kora, 1842—1844; II. a szabadság és szerelem költője, 1845—1847; III. forradalom és szabadságharc, 1848—1849. Végezetül még csak annyit, hogy teljesebb kiadásra nem is törekedhettek volna a szerkesztők, mert a „Korunk olvasókönyvei” sorozat kötetei 500 oldal körüli terjedelemben jelentek meg, ez a kötet pedig XIV -f- 468 oldalt tölt meg. A nagy ,ye ennek a könyvnek a jól elrendezett Petőfi életleíráson kívül, hogy a már mindenki által jól olvasható római betűkkel (petit cornelia) szedték. 10* 147
