Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4-5. szám - NÉP - TÁJ - HAGYOMÁNY - Nagy Czirok László: Csokonai- és Petőfi-emlékek a Kiskunságban
1 Az aratók összenéztek és bámulták Petőfit, majd meg is vendégelték. Petőfi jóízűen falatozott is közöttük, majd elszavalt néhány verset, azután eltávozott.” * öreg Mészáros Lászlótól hallottuk: „Nyilván 1848-ban, 18 éves koromban pesti fuvarom akadt. Hazafelé utamban Lacháza táján üres kocsimmal utolértem vagy 15 dunavecsei, dömsödi kocsit. Láttam, hogy a márciusi, kora reggeli lucskos időben a sáros úton egy télies öltözékű ember kéretőzött fel a kocsikra, de azok nem vették fel. Mikor utolértem, nagy méltatlankodva mondotta, a feljövő nap felé fordulva: Hűvös a haraszt, Huncut a paraszt, Mihelyt egy araszt! Erre én megszántam, és felvettem az utast, ki örömmel ült mellém. Megtudtam, hogy Petőfi Sándorral, az akkor már neves költővel van dolgom.” * Ván Benjámin volt halasi pap (most drávacsepeli ref. lelkész) 1960-ban beszélte: „1915-ben, húsvétkor, mint legátus Dunavecsén jártam. Szomor Károly s.-jegyző megmutatta nekem azt a férfit, akit Petőfi természetes gyermekének tart ott mindenki. Figyelmeztetett, hogy ne nézzen meg nagyon, mert azt nem szereti, ugyanis szégyellj törvénytelen származását. Láttam az embert, 74 — 76 éves lehetett, őszbecsavarodott, nagyhajú, kreol arcú, tüzes tekintetű. Nagyon rá találtam nézni a figyelmeztetés ellenére, és nagy haragot láttam lobogni a szemében. A benyomásom az volt, hogy mint Petőfi fiatalkori arcképei mutatják, Petőfi az apja lehetett. A hasonlóság feltűnő volt nekem.” Petőfi születési helyéről ezt mondta Ván Benjámin: „Paulovics Pali, volt halasi káplán barátom, szabadszállási plébános lett. Ő szervezett ott katolikus egyházat. Tőle hallottam, hogy amint ott hívei után kutatott, talált két öreg testvérpárt, egy öreg legényt, egy idős lányt. A 80. éven is felül voltak már. Ezek Petőfi unokatestvérei voltak. Arra nem emlékszem, hogy apai vagy anyai ágon-e. Azok azt állították, hogy Petőfi Sándor Szabadszálláson született. Az ő szüleiknél vagy nagyszüleiknél feküdte ki a gyermek- ágyat Petőfi anyja, s onnan, mivel Szabadszálláson luteránus pap nem volt, vitték be Kiskőrösre keresztelni a gyereket. Pali barátom erre felhívta valamelyik újságíró figyelmét, aki fel is kereste ezt a két öreget, és a velük folytatott beszélgetést valamelyik újságban meg is írta. Ezt a cikket én is olvastam. Pali elküldte nekem is. Ez a Pali barátom Pálosra magyarosította a nevét, s később szanki plébános is lett, ahol dr. Somogyi főjegyzőnek is elmondta. Pali barátom 1959. VI. hónapban, 65 éves korában elhunyt.” 142
