Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4-5. szám - NÉP - TÁJ - HAGYOMÁNY - Schalk Gyula: Az ősmagyar népi csillag- és csillagkép nevek
„Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?” (Jób Könyve 38.31.) Megszemélyesítése során hősök, történelmi nagyságok jelképévé vált az égbolton. Ez a gyakorlat egyébként nem egyedülálló. 1808-ban néhány tudós azt javasolta, hogy az Oriont nevezzék el Napóleonról. (Flammarion: Újabb Csillagászati Olvasmányok. Napóleon Csillagzat. Bp. 1897.) Történelmi emlékek az égbolton még az ősmagyar csillag- és csillagképnevek közül: Székelyek csillaga (Szaturnusz?), Magyarok csillaga (valószínűleg a fényes Jupiter bolygó). A Három királyok csillagai (valószínűleg az Orion három középső csillaga, az Orion Öve), Szent László szekere (a Göncölszekér). Törökországi Döncöl (a Nyilas csillagkép öt fényesebb csillaga, eredete ismeretlen), Mátyás király szeme (nincs azonosítva), Tatárdúlás (valószínű a Berenice Haja csillagkép), Bujdosók lámpása (valószínűleg az Aldebaran), Vezér, Hadnagy, Hadvezető, Három hadnagy (valószínűleg a Hattyú csillagkép legfényesebb csillaga és a kereszt alakú csillagkép három következő csillaga, ezek mintegy hadirendbe állva emelkednek fel a láthatár alól). Pajzstartó, Zászlós, Zászlótartó, Sereghajtó lövő (ezek is valószínűleg a Hattyú csillagkép csillagai lehetnek az előbbihez hasonló meggondolások alapján). Ezeket egyébként egymás után való felemelkedésük nyomán Nászmenetként is számontartja az ősmagyar hagyomány. Nyilvánvaló történelmi emlék a Lehel kürtje és a Mátyás kürtje csillagkép, de hogy melyek ezek, ma már senki sem tudja. (Ipolyi Arnold tudni véli egy Bence József nevű győri fuvarostól, akivel 1853 júliusában beszélgetett, hogy a Mátyás kürtje csillagkép három csillagból áll.) Lehetséges, hogy e három csillag megint csak az Orion öve, és akkor az Orion maga Mátyás, az Óriás szeme pedig a Lugossy József által gyűjtött Mátyás szeme csillagcsoport az Orionban. Az egykori néphit szerint Mátyásnak csillagokból csinált az isten mátkát, amint ezt a régi palócdal is mondja: „Szeretője szép hajnali s ő esteli csillag lett: láthatod, itt ragyognak a Hollókői vár felett.” A Tejút Szarvasnyom elnevezése a néphit szerint a Hunort, Magort, Borsút és Lászlót vezető vezérállat nyoma. Égi történelmi képeskönyvünk lapjai még meglehetősen hiányosak. Külön gyűjtőmunkát igényelne országszerte összeszedni a még menthető, történelmi adatokra utaló csillag- és csillagképneveket. * * * A magyar néprajz és a magyar mitológiai kutatások egyik máig vitatott és kutatott kérdése: vajon a magyar népszokások és hiedelmek európai eredetűek-e, itt találta-e ezek ősét a magyarság a Kárpát-medencében élt népeknél és formálta „magyarrá”, vagy valóban a messzi Ázsiából hozta magával ide. Mennyire alaposak vajon a honfoglalás előtti magyar hiedelem- és szokáskörökről tartott felfogásaink? Témánkat illetően is fontosak ezek a kérdések, mert ha a népi csillagneveket mint a magyar mitológia egy részét tekintjük, és a nevekben, mondákban az ősvallást kutatjuk, lényegessé válik a lényegtelennek vélhető is. Az utóbbi években újra fellendült magyar mitológiai kutatások nyomán egyre inkább az a vélemény alakul ki szakkörökben, hogy a magyarság egykori hitvilága a vándorlások során a honfoglalásig részeire bomlott, sok tekintetben jelentőségét vesztette az ősi hitvilág egy jelentős része és átalakult, beolvadt azokba a hagyományokba és népszokásokba, amelyeket a magyarság a vele érintkező népektől vett át. Újabb szemlélet szerint nem a pogány magyarság hitvilágát kell kutatni, mert azt az említett okok miatt úgy sem találhatjuk meg, hanem a honfoglaló magyarság hitvilágát kell a maga egészében vizsgálnunk, mert ez a hit- és képzetvilág, bár sok nép elgondolásaiból táplálkozott, mégiscsak rétegesen épült fel, és az egyes rétegek visszakövetkeztethetők. 115