Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4-5. szám - NÉP - TÁJ - HAGYOMÁNY - Schalk Gyula: Az ősmagyar népi csillag- és csillagkép nevek
az állandóan zaklatott népet. Közben Csaba is meghalt már régen. De a Székelyek járó csillaga nem szunnyadoz, és lobogva viszi a hirt utána a Földről az égi csarnokokba. Mór itt lenn utolsó nagy csata készül, amikor egyszerre paripák dobogása és fegyverzörej hallik, s fényes hadak némán vonulnak az égen fölfelé. A testvérek, akik baj idején sohsem késlekedtek, negyedízben sem maradnak el. „Mint hallgatag szellemek hosszú sorban nyomulnak a csillagos égen végig s leszállnak ott, hol a havasok a kék égig emelkednek. Nincsen halandó, ki megállhatna a sebezhetetlenek előtt. Rémület szállja meg a tenger ellenséget s futnak mindenfelé. A fényes hadak ösvénye pedig, melyet jöttékben és visszatértökben toposának, eltöröl- hetetlen marad az égboltozaton: az ő lábaik és lovaik patkóinak nyoma az, mit derült éjfeleken mint tejfehér szalagot látsz tündökleni a magasban, s melynek azon órától hadak úta a neve a székelyeknél, melyre tekintve megemlékeznek ők Csabáról és hős atyjáról, Eteléről. (Lugossy József gyűjtése alapján Kandra Kabos nyomán.) A Hadak útja elnevezést a külföldi szakirodalom is jól ismeri. A Tejút elnevezései között magyar vonatkozásban ezt említi a legtöbb külföldi forrás. De az ősmagyar elnevezések hosszú sorának puszta felsorolása is meggyőzhet bárkit arról, hogy az ősmagyarság gazdag hit- és képzeletvilága milyen nagy szeretettel és tisztelettel tekintett a milliárd és milliárd távoli csillag egybefolyó fényeként felénk tükröződő derengő ezüst sávra, a Tejút sávjára: Északai (Éjszakai) szivárvány Éjjeli kegyelet útja Ország útja Hajnali hasadék Kerek udvar Fejér köz Fejér árok Isten barázdája Tündérek útja Tündérek járása Tündérek fordulója Hadak útja Tejes út Tejút Ég útja Ezüst út Lelkek útja Madarak útja Jézus útja Szent Mihály útja Szép asszony vászna Szám ás út Szalma út Cigányút Cigányok útja Hajnalszakadék Ötevény Szalmahullató út Polyva útja Búcsújárók útja Zarándokok útja Tél háta Az elnevezések egy részében más népeknél is ismert nevek vegyültek, de igen sokban eredeti magyar elnevezés és képzeletvilág tükröződik. Nincs lehetőség arra, hogy valamennyi elnevezés mondabeli hátterét is feltárjuk. (Sok esetben ez meg sem történt mind a mai napig.) Érdekes azonban a székely monda, melyet Kandra Kabos is idéz. Eszerint: „A szép asszony hűtlen lön kedveséhez. Ez arcul csapta őt, s letűnt a feneketlen kristálytóban ezt mondván: várhatsz engem ezer esztendeig. A szép asszony most kedvesét ezer esztendő óta várja, éjjelenként kiteregetve vásznát s estve-reggel a kristálytó vizével öntözgetve azt, mi aláperegvén szüli a harmatot.” (Új Magyar Múzeum, 1855.) Sok minden volt a Tejút őseink képzeletében. Ez volt az Ég fejér köze, Éjszakai szivárvány, ezen szálltak le hozzánk az istenek, hősök és tündérek is. Itt volt valahol az Égiek kerek udvara is. A Tejút környékén találjuk azután a legszebb csillagokból formált Tündérasszony palotáját, Tündérasszony kútját, Szépasszony kútját, Tündérek táncát, a Tündér- fő-t, a Nagy és Kis Táltost és a Bába motolláját is. (A bába tündér volt a régi nyelvhasználatban.) Azt, sajnos, nem tudjuk pontosan, hogy kik voltak jogosultak az égi kerek udvar használatára, és hogy e nevek mögött kik lappangtak. Dr. Mándoki Ldsz/ó a Janus Pannonius Múzeum 1962-es Évkönyvében megjelent Szalmását című írásában részben összefoglalja, részben saját kutatásaival egészíti ki a Tejút népi elnevezéseit és a hozzá fűződő elképzeléseket. Munkája során kartografikus módszert alkalmazva mintegy feltérképezi az országot, és feltérképezi a Tejút elnevezései közül a legjellemzőbbeket. Munkájából kiderül, hogy az ország legtöbb helyén elszórt szalmából 113
