Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Hatvani Dániel: Madártávlat és népesedés
ŐSLAKOSSÁG — FELHÍGULÓBAN Úgy tűnik, Kunszentmiklós már kikerülte azt a fajta krízist, amelybe Dunapataj mind vészesebben süllyed. S korántsem csak arra az adatra alapozva, hogy lélekszáma száz év alatt — miután épp elveszítette „szabad királyi város" rangját, 5938-ról 7952-re növekedett. A csúcsot — a 8649-es lélekszámot — Kunszentmiklós már 1920-ban elérte. A csökkenés azóta egyenletes, egészen 1968-ig. A mélypontot, a 7501-es létszámú népességgel, ekkor érte el a nagyközség. Az utóbbi néhány évben erőteljes fellendülés mutatkozik, s a lélek- szám már újból jóval túl van a nyolcezren. Nem kell túl sok év ahhoz, hogy az 1920-as rekordot elérje, sőt azt majd meg is haladja. Az összefüggés az utóbbi évek nagyarányú ipartelepítésével egészen nyilvánvaló. A törzsö- kös kiskun paraszti réteg egykézését a fővárosközelség itt korábban is jól ellensúlyozta, elsősorban az ideáramlások folytán. A jövevény elem túlsúlyba került, nem kis részben azért, mert az őshonos, régi, nagynevű családok egy része már kihalt, épp az érdekházasságok következményeképpen, a többi része pedig szétszóródott; más helységekben ez a kaszt vált jövevénnyé. Mindezek utóhatása ma annyi, hogy a születési arányszám a paraszti rétegnél a legalacsonyabb. Amíg 1968-ig az elvándorlók száma volt a nagyobb, mint az ideköltözőké, az azt követő két évben beállt a kiegyenlítődés, újabban pedig már az idejövök aránya került túlsúlyba. A fővárosba ingázók száma viszont még mindig 4 — 500 között van, s itt, a jó közlekedési adottságok miatt csak lassú csökkenéssel lehet számolni. Kunszentmiklós természetes szaporodásának mutatói is javulásra utalnak. 1960-tól 1970-ig a 939 elhalálozással 1212 élveszületés állítható szembe. Dominálnak a keresőképes korcsoportok; a 60 évesnél idősebbek aránya 18,5, a gyermekek korosztálya, 14 éves életkorig bezárólag, 20,6 %-os arányt képvisel. Száz férjezett nőre 204 élveszületés jut — ez tehát kevesebb a 233-as kecskeméti járási átlagnál. Ám a mezőgazdasági munkát végzők gazdasági aktivitása a jó foglalkoztatási lehetőségekre utal, 754-en végeznek egész éven át mező- gazdasági munkát, míg a 3-tól 9 hónapon át dolgozók száma 234 mindössze, s ennél is kevesebben vannak azok, akik 3 hónapnál rövidebb időn át veszik ki részüket a mezőgazdasági termelésből. A lakások számához képest Kunszentmiklós immár „sűrűn lakott” településnek számít. Száz szobára 184 lakó jut. Ugyanerre az egységre jut 16 fürdőszoba, illetve mosdófülke. Az elmúlt évtizedben majdnem félezer lakás épült, ám a lakáséhség nem csillapodott, inkább fokozódott. Az itt felépülő 120 OTP-lakás szinte már a meghirdetése pillanatában gazdára talált. Az életcélok rangsorában itt manapság messzemenően a lakásszerzés illetve építés áll az első helyen. Bácsalmás mutatói, főleg ami az arányokat illeti, a kunszentmiklósival rokon helyzetet tükröznek. Igaz, hogy a száz év alatti növekedés alig több, mint a fele a kunszentmik- lósinak, a történelmi érvágások azonban itt súlyosabbak is voltak. Gondolunk itt a kitelepítésekre, valamint a határzónába szorult helység mindennapi életének megdermedésére az 50-es években. Ezenkívül 1949-ben csatolták le a határ keleti részének homoki tanyavilágát, s itt Bácsszőlős néven új községet alakítottak. (Amely, az azóta eltelt időszak tanulsága szerint, nem bizonyult életképesnek.) Az elmúlt évtizedben, a népszámlálásig bezárólag, 120-szal születtek többen, mint amennyien meghaltak. Nem túlzottan jó arány ez, valamint a száz férjezett nőre jutó 203 él- veszületett gyermeké sem, mégis egészében véve a dunapatajira jellemző minuszos tendenciák itt nem fenyegetnek. Meglehetősen népes a jó anyagi körülmények között élő családok száma, a lakások egynegyedében fürdőszoba van. A mezőgazdasági munkát végzők gaz61
