Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Zám Tibor: Gondunk: a tanyavilág
A SZAKSZÖVETKEZETEK JÖVŐJÉRŐL Dr. Molnár Frigyes (a SZÖVOSZ elnöke) hozzászólásából a szövetkezetfejlődésre vonatkozó gondolatokat közöljük. A szövetkezetfejlődést illető bizonytalanság nem újkeletű. Korábban minden évben szent eskü alatt kellett vallani, hogy a szakszövetkezet perspektivikus intézmény, mert gazdasági, társadalmi, emberi érdekek kívánják, hogy az legyen. Az MSZMP Központi Bizottsága szövetkezetpolitikai osztálya foglalkozott a szakszövetkezeti témával. Most az az álláspont, hogy meg kell ítélni, melyek alkalmasak — természeti és üzemi adottságaik szerint — a továbbfejlődésre; arra, hogy kisebb állami támogatással mezőgazdasági termelőszövetkezetekké fejlődjenek. Ezt a támogatást megkapják, ha a népgazdaságnak meglesz rá a lehetősége. Dr. Molnár Frigyes úgy véli, hogy a szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetek megmaradnak, és az ismert koncepció szerint fejlődnek. Itt viszont szükség van arra, hogy érdemi állásfoglalás történjék a szőlő- és gyümölcstermelés fejlődése mellett; s ennek megtörténte után az alacsonyabb típusú szövetkezetek is kapjanak állami támogatást, amivel biztosítani tudják a homok hasznosítását. A gyengébb alakulatok, a gyengébb szövetkezetek valószínűleg közös gazdasággá egyesülnek, de van olyan eshetőség, hogy bizonyos — alacsony típusú — szövetkezetek átalakulnak önálló beszerző és értékesítő szövetkezetté. KOMMUNISTA TÜRELMETLENSÉGGEL Dr. Romány Pál (az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára) először arra a statisztikai tényre utalt, amely a tanyai lakosság területi elhelyezkedésének megváltozását jelzi. ,Az ország tanyáinak nagyobbik része még 1960-ban is a Tiszántúlon volt, jelenleg pedig a Duna-Tisza közén; a 40 ezret meghaladó tanyai tanulónak több mint egynegyede van Bács-Kiskunban; és itt több gyermek tanul osztatlan iskolában, mint Békés, Hajdú-Bihar, Szolnok és Pest megye tanyai iskoláiban együttvéve. Nem tűnt még el annak az emléke, hogy jó harminc évvel ezelőtt Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas tanyai lakosságának több mint egynegyede analfabéta volt. Szembe kell néznünk azzal is, hogy az osztatlan rendszerű általános iskola nem ad általános iskolai végzettséget. Ez önmagában indokolja, hogy a megye vezető testületéi, községei, járásai, városai kommunista türelmetlenséggel kezdeményezzenek, cselekedjenek. Ebben a megyében az utóbbi tíz évben háromezer új tanya is épült. Jelentős részüknél a tanya elnevezést idézőjelbe tehetnénk, mert a régi tanya alapvető ismérve, a lakóhelymunkahely azonossága nem jellemző rájuk. Új típust képeznek: ha úgy tetszik, kerti tanyák, és elsősorban lakásul szolgálnak. Az a kényszerűség hozta őket létre, hogy nincs elegendő lakás. A telek, amit a község vagy a város felkínál, nem megfelelő, „közel a mezsgye, oda nem építünk”, nincs tehát választási lehetőség. A tanyai kollégiumokról. Nekünk nincs olyan aggodalmunk, hogy üresen maradnak a tanyai kollégiumok, ha majd valamikor a tanyák elfogynak. Nem olyan gyorsan fogynak. A megye tanyai népességében a 14éven aluliak 1960-ban 29 százalékot képviseltek, 1970-ben pedig 24 százalékot. A kollégiumi zsúfoltság, amit Kunszabó elvtárs hozott fel a kollégium ellen, nem jó érv. Megkérdezte-e Kunszabó elvtárs az ott lakóktól, hogy nem akarnak-e inkább hazamenni? Jobb-e nekik naponta nyolc kilométert gyalogolni a sárban, mint itt lakni?... Ezek a 49
