Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Zám Tibor: Gondunk: a tanyavilág
kezéssel, a tanyavillamosítással, várták az idézést a tanácstól, hogy majd felszólítják, döntsön, melyikről mond le. ... Ezt a törvényt a telekspekulánsok ellen hozták — és a mi parasztjainkon csattant. Nem is csattant, mert egy év múlva kijelentették, hogy ide nem vonatkozik a rendelet. De egy évbe telt, amíg rájött a mi okos gyülekezetünk, hogy van egy tanyás népség is, és ennek a létfeltételeit, az emberi létét nem lehet ilyen játékoknak kitenni. Itt van például egy nagyon lényeges politikai kérdés: a maszek traktorok. Bizonyára ismerős a téma: egy csomó parasztember, zömmel szakszövetkezeti tagok megvásárolták az állami gazdaságoktól, szövetkezetektől kiselejtezett traktorokat. Kifizettek darabjáért 15 — 20 ezer forintot. Nem tudni milyen ügyességgel, de még a legrégibb típusokhoz is szereztek alkatrészt, szépen összehozták a traktorokat — azután a hatóság fejre állította az ügyet: megtiltotta a tulajdonosoknak, hogy ezekkel a járművekkel a közutakra kimenjenek ... Az építkezési tilalomról. Szomorúan hallottam, hogy a guti pusztán (debreceni tanyás vidék) büntetik az építkező parasztokat. Őszintén sajnálom a rokonaimat, mert én is ott születtem, de a magam szomorú sorsát is látom. Van egy kis kertem, csinálok majd rá egy kis présházat, és a büntetést én is belekalkulálom majd az építési költségekbe. Mert minden magyar állampolgár, aki szabálytalanul jár el, büntetést érdemel. De állapodjunk meg abban, hogy nagyon rossz az a törvény, amely tisztességes embereket ilyesmire ösztönöz, tömegével... A tanyai paraszt kiöregedett, kiverte a szőlőjét, amelyik szintén kiöregedett, kiirtotta a gyümölcsfáit, hogy ne kelljen annyi hozzájárulást fizetni a szakszövetkezetnek. Ezek azok az úgynevezett fölösleges földek, amelyek láttán az ember szívét elfogja a keserűség. Nemcsak arról van szó, hogy a paraszt ott, akkor megművelte a földet, amelyet, ha ő elhal, a kutya sem fog megművelni. Arról is szó van, hogy ha nem gondoskodunk a talaj értelmes megkötéséről, újból jön a homokvihar, és eltemeti azokat a szőlőket is, amelyeket érdemes volna fenntartani. Van olyan is, hogy birkalegelő lett a szőlők helyén. A birka felveri körmével a homokot. Képzeljük el a tragikus látványt, jön a szél és viszi a homokot, mint a sivatagban... KRITIKAI MEGJEGYZÉSEK Kunszabó Ferenc (író, szociológus) nehézményezte, hogy a tanyaügyet a tanyaiak nélkül akarjuk megoldani. A tanyai emberek — mint általában az emberek — meg szokták oldani a saját problémáikat, ha hagyják őket. Nem kell külön státus, előjog, megkülönböztetettelbírálása tanyaiaknak; csak a városban, községben lakókat megillető jogok, lehetőségek kellenek, és olyan mértékű viszontszolgáltatás, amilyen mértékű a tanyai lakosság közvetlen és közvetett hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez. .. Tudnunk kell azt, hogy Kecskemét város paiamyilá&ának villamosítana yan a leghátrább Bács-Kiskunban az összes városok és falvak tanyavilágához képest. A másik dolog az, hogy a tanyai kollégiumokra általában nincs szükség. Ez tudniillik kényszermegoldás. Nem építjük meg korszerűen a kollégiumokat, mert kevés rá a pénzünk, azután meg bezsúfoljuk a gyermekeket emeletes ágyakra. Ez nem jó, ezt nem lehet csinálni. „És mire befejezzük a tanyai kollégiumprogramot, akkora vagy modern tanyák lesznek, vagy megszűnnek a tanyák. Aki a tanyáját nem akarja modernizálni, az bejön a faluba, a városba. Aki kint marad, annak út fog vezetni oda... ahonnét autóval, motorkerékpárral be lehet jutni a városba. Akkor a tanyai kollégiumok üresen állanak majd ...” 48
