Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Zám Tibor: Gondunk: a tanyavilág
fogja majd csökkenteni a tanyai lakosok számát, mert a mezőgazdaságban foglalkoztatottak a továbbiakban nem a tanyás településformát fogják választani. Elősegíti a bomlást az is, hogy az élelmiszergazdálkodás jelentős technikai, technológiai felfutása következtében lead területeket. „Ne vegyék rossz néven az elvtársak, ha ügy fogalmazok, hogy feleslegessé válnak termőterületek, mert kisebb területen képesek vagyunk megtermelni azt az élelmiszermennyiséget, amely a hazai szükségletre és exportra kell." Gyorsítja a tanyavilág bomlását az, hogy a kisüzemi árutermelés költsége relatíve növekszik. „Sokat beszéltünk arról, hogy a termelés a házi fogyasztásra és az árutermelésre is a ház körüli hulladékból olcsóbban, kisebb ráfordítással oldható meg. Ez egy bizonyos fejlődési szakaszban igaz volt, a következőkben azonban növekszik a kisárutermelés ráfordítási költsége." Abból az erkölcsi meggondolásból kiindulva, hogy a szocialista államban a tanyán élő állampolgár nem kerülhet elfogadhatatlanul hátrányosabb helyzetbe a városban élőnél, természetes a tanya infrastrukturális fejlesztése. Azonban az ország 79 városának infrastrukturális ellátási szintje is igen alacsony. Az ezredfordulóra körülbelül 126 városi rangü település lesz az országban; ám ha a város ismérveit, kézzel fogható mutatóit keressük (vízvezetékhálózat, útburkolat, stb.), „nem tudnánk azt mondani nyugodt lelkiismerettel, hogy a jelentkező új településeknél egyértelműen megvannak a műszaki feltételek a városi rang eléréséhez." Emellett a falvak infrastruktúráját, sőt az üdülő területekét is fejleszteni kell. Tanyánál az alapvető infrastruktúra a közlekedés és az áramellátás. Az erőforrások szűkösségére való tekintettel azokat a tanyatelepülési formákat lehet elfogadtatni és tényleg fejleszteni, amelyeknél az infrastrukturális ellátás a leggazdaságosabban oldható meg. VILLAMOSÍTÁS - AKADÁLYOKKAL Vajda György (a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat igazgatója) hozzászólásából először néhány sarkalatos igazságot és nyomatékos megállapítást szó szerint idézünk: „Korunkban a villamosé ne rgia-el látás a civilizált élet alapvető feltétele, e nélkül a modern élet, a termelés... nem képzelhető el." „Tudjuk, hogy a villamosítás — bár átmenetileg konzerválja a tanyát —,a villamosított tanya nem az elmaradottságnak, hanem a tanyai lakosság szociális, kulturális fejlődésének, a világba való kitekintésének a jelképe." „Az áramszolgáltató vállalat a villamosenergia-ellátást. ezen belül a tanyavillamositást elsősorban társadalmi szempontból fontos kötelességként kezeli." Az ország megközelítőleg 840 ezer külterületi lakosa közül 680 ezer nem részesül villa- mosenergia-ellátásban. Ennek egyik alapvető oka az a korábbi tévhit, miszerint ez a településforma viszonylag rövid idő alatt önmagától megszűnik. A másik ok gazdasági, technikai: a tanyavillamosítás a falusi belterületeknél ötször költségesebb — nem véletlenül került tehát a villamosítás végére. A Gajdócsi elvtárs által is említett tanulmány megállapítja, hogy a tanyavillamosítás nagymértékben gazdaságtalan. Néhány számot erre: ha az 1985 után is fennmaradó mintegy 33 ezer tanyát villamosítanák („ami természetesen nem képzelhető el”), ahhoz becslés szerint 1420 kilométer 20 kilowattos távvezeték 525 transzformátorállomás 5820 kilométer kisfeszültségű hálózat szükséges és 800 millió forint költség. Dél-Magyarország területén (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyék és Pest megye déli része) az 1985 után fennmaradó tanyák villamosításának becsült anyag- és költségvonzata 14 ezer kilométer hálózat és 2 milliárd 100 millió forint beruházási összeg!... 46
