Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Zám Tibor: Gondunk: a tanyavilág
forma. A több mint 40 ezer tanyának csak kis töredéke, nem egészen 15 százaléka kapott villanyt. A II. és III. ötéves tervben (központi alapból, tanácsi költségvetésből, a fogyasztók hozzájárulásából) másfél ezer tanya villamosítása történt meg. Nagyon jelentős eredmény, hogy 1972 őszére — a társadalom összefogása és áldozatkészsége révén — befejeződött a tanyai iskolák villamosítása. E mozgalom messze túlnőtt a megye határain. Az iskolák belső szerelési munkáiban majdnem ezer ember, 43 kollektíva vett részt. A társadalmi munka értéke 6 millió forint volt. Az akció során 34 kilométer nagyfeszültségű és 20 kilométer kisfeszültségű hálózat épült meg. Anyaggal, eszközzel, felszereléssel kilenc vállalat segítette az iskolavillamosítást. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat tervtanulmánya szerint a megye területén 6500 tanya még villamosítható. Egy tanya villamosenergia-ellátása körülbelül 16 ezer forint. Indokolt volna, hogy a megye — a költségeknek legalább egyharmadára — állami támogatást kapjon: a korábbi gyakorlatnak megfelelően úgy, hogy az Országos Tervhivatal és a Nehézipari Minisztérium külön keretet biztosítana a külterületi lakások villamosításához. Tanyai kollégiumok. A felsőtagozatos osztályok körzetesítésében és az általános iskolai diákotthonok építésében elért eredmények ellenére 2900 felsőtagozatos tanuló még mindig nem részesül szakrendszerű oktatásban, és több 3 ezernél a körzeti iskolába gyalog vagy különféle közlekedési eszközökkel bejáró tanulók száma. A tanyát érintő intézkedések sorában az általános iskolai oktatás feltételeinek és színvonalának megjavítása a legsürgetőbb feladat. Az anyagi és szellemi befektetés, amit erre a célra fordítunk, sokszorosan visszatérül a felnövekvő fiatal generáció szakmai tudásában és általános műveltségében. A tétlenség vagy a késlekedés pótolhatatlan veszteséget okoz: generációkat sújt, s tesz hátrányos helyzetűvé emberöltőnyi időre. Ebből a meggondolásból kiindulva a megyében 1980-ig több, mint 2 ezer kollégiumi helyet kell létesíteni és 40 tantermet kell építeni. A program beruházási költségigénye 230 — 240 millió forint. A tanyai kollégiumok építésében is megnyilvánuló társadalmi összefogás mellett — és az erkölcsi elismerés mellett — indokolt és szükséges, hogy a beruházások 50 százalékát a IV., de főleg az V. ötéves tervben állami költségvetés biztosítsa. Egészségügy, szociális gondozás. A szétszórtság, a nagy távolságok, de különösen az átlagosnál is rosszabb demográfiai helyzet (a tanyavilágban sok magára maradt idős ember él) indokolja a lakosság egészségügyi ellátásának, szociális gondozásának javítását. Gajdócsi István — a tanyavilággal foglalkozó intézmények és szervezetek nevében is — szükségesnek vélte, hogy a tanyával kapcsolatos gondokat, elképzeléseket, tennivalókat a lakosság széles rétegei megismerjék. „A helyes szemlélet kialakításában, a feladatok végrehajtásában, az ehhez szükséges társadalmi mozgósításban a pártszervezetek mellett kiemelkedő a Népfront-bizottságok, a KISZ-szervezetek, a helyi tanácsok és a sajtó szerepe.” KÜLÖNBÖZŐ TENDENCIÁK Pongrácz Pál (az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője) először a tanyavilág bomlását késleltető és gyorsító tendenciákról beszélt. Késleltető tendencia az, hogy a kisárutermelés a nagyüzemi termelésnek részévé tudott válni. A nagyüzemi termelés lassú felfutása is késlelteti a bomlást. Lassító tendencia az is, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak átlagos életkora csökken. Mi az, ami gyorsítja a bomlás folyamatát? Egy tartós tendencia: a mezőgazdasági munkaerő arányának csökkenése az összfoglalkoztatottsághoz képest. „A jelenlegiről le fog csökkenni 17 százalékra és még tovább, nagyobb távlatokban 8 — 10 százalékra." Ez tovább 45
