Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Zám Tibor: Gondunk: a tanyavilág
akkor azt is látnunk kell, hogy a megszűnés folyamata differenciált és lassú. Befolyásolja a nagyüzem ereje és fejlődése, a tanya termelési adottságai, a szőlő- és gyümölcskultúrák, a jövedelmi viszonyok, a természeti adottságok, a közlekedési kapcsolatok és még számos objektív és szubjektív tényező.” Tekintettel a nagyon eltérő körülményekre és viszonyokra (amelyeket mindig konkrétan kell elemezni) kizárt az, hogy a tanyavilághoz azonos séma szerint közelítsünk. Gaj- dócsi István a saját véleményét a megyére vonatkoztatja; nem prognózisnak, hanem csak meditációnak tekinti, illetve tapasztalati alapon történő összegezésnek. A tanyavilág informatív áttekintése után az előadó — a megyei pártbizottság és tanács állásfoglalásaként is — „átmeneti időszakinak nevezte a tanyavilág jelenét s belátható jövőjét, amelyben „még jó ideig jelentős tanyai népességgel kell számolni”. Gondoskodni kell a lakosság alapvető ellátásáról, életszínvonalának fokozatos javításáról, a kulturális igények emeléséről és jobb kielégítéséről. Gazdagítani kell a felnövekvő nemzedék általános és szakmai ismereteit, javítani az oktatás, a művelődés színvonalát, törekedni a hátrányos helyzet csökkentésére, majd megszűntetésére. Ugyanakkor minden fejlesztésnél szem előtt kell tartani, hogy beruházást megvalósítani csak a távlati célok és mezőgazdasági nagyüzemek igényeinek érvényesítésével lehet. A TENNIVALÓK SOKASÁGA A megyei pártbizottság és tanács ehhez az állásfoglaláshoz igazodik, amikor a tennivalókat végzi és szorgalmazza. A helyi tanácsok részletes felmérés alapján megtárgyalják a tanyáikkal kapcsolatos feladataikat, összeállítják javaslataikat, intézkedési tervüket. E tervek figyelembe veszik a mezőgazdasági nagyüzemek fejlettségét, a tanyai kisgazdaságoknak és nagyüzemeknek az eddiginél szorosabb együttműködését, a közigazgatási területen élő tanyai lakosság ellátásának programját, a betelepülők fogadására való felkészülést. (A lehetőségek szerint segíteni kell azon, aki saját érdekből vagy a nagyüzem ösztönzésére a községbe költözik; ugyanakkor könnyíteni kell a helyzetén annak, aki maradni akar, vagy maradni kényszerül.) A tanyai lakosság községekbe, városokba költözésének alapvető feltétele, hogy megfelelő nagyságú, elegendő számú telek álljon rendelkezésre elérhető áron. Bács-Kiskunban 1975 végéig a városokban 4500, a községekben 11 ezer telket biztosítanak a magánerőből történő lakóházépítés céljára. A városi és községi tanácsok — a területükön lévő nagyüzemekkel egyetértésben — szükség szerint új külterületi lakóhelyeket, lakótelepeket jelölhetnek ki. A megyei tanács kezdeményezte az Építési és Városfejlesztési Minisztériumnál, hogy az építési hatóságok engedélyezzék a megmaradó tanyák felújítását, korszerűsítését és új lakótelepek felépítését a kijelölt helyeken, az úgynevezett vad építkezések megszüntetésére kertvárosok kijelölését kezdeményezte a megyei tanács; az ÉVM-mel együtt nyilvános tervpályázatot hirdetett a mezőgazdasági területeken alkalmas és esztétikus lakástípusok kialakítására; szükségesnek látja a családi házas lakótelepek közművesítésére differenciált hitelpolitika kidolgozását; a tanyai lakosság lóadójának mérséklését ott, ahol a lófogat elsősorban a zárt települések megközelítését szolgálja. Szükségesnek látszik a tanyai sajátosságoknak meg nem felelő, a tanyapolitika céljait akadályozó jogszabályok, rendelkezések felülvizsgálata. Könnyítené a tanyaiak életét, ha a területen lévő mezőgazdasági nagyüzemek műhelyei szervezett formában végeznének profiljukba vágó szolgáltatásokat; akár úgy is, hogy nem akadályoznák dolgozóik másodállásos ipari tevékenységét. Tanyavillamosítás. Bács-Kiskunban a villannyal ellátott lakások száma az országos 92 százalékkal szemben alacsony: 70 százalékos. A lemaradás oka egyértelműen a tanyás települési 44
