Forrás, 1973 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 2. szám - JEGYZET, TANULMÁNY - Pomogáts Béla: Kodály Zoltán egy regényben
A Kollégiumot a párizsi École Normale Supérieure mintjára szervezte meg. A tudós- és tanárjelöltek önállóan oldották meg a feladataikat, tanáraik inkább csak a kutatás módszerébe vezettek be. tanácsaikkal támogatták őket. Fontos szerepe volt nyelvtanulásnak es a hatalmas. jól válogatott es jól renedezett könyvtárnak, amelyet minden ..kollégiumi tag" szabadon hasznaihatott. Ebben az otthonban élt Kodály. Évfolyamtársai kozott volt a művészettörténész Gerevich Tibor. Szekfü Gyula es Zemplén Géza. a kiváló fizikus. Tanárai közé pedig Gombocz Zoltán. a nagyhírű nyelvész, egyetemi tanár tartozott. Róla különben igy irt később Kodály: ..Alig par evvel volt idősebb nálunk, de rendkívüli fölényét, bár sohasem éreztette, mindnyájan szívesen elismertük. Magyar szakvezetőm volt. finnre, franciára, angolra tanított... A nyelveket fonetikai alapon tanította, figyelmeztetett a hanglejtés sajátoságaira minden nyelvben Ö mutatott először külföldi könyvet, amelyben a hanglejtést kótával próbálták rögzíteni.. . Együtt állapodtunk meg. hogy nálunk semmi beszédkultúra, semmi oktatás nincs, sót a hangzó beszed alaptörvényéi sincsenek tisztázva." A fiatal Kodály akkoriban — éppen Gombocz biztatásara — azzal a gondolattal foglalkozik, hogy nyelvmelódiai kutatásoknak szenteli magát. Ösztönzést adtak számára Sieversnek. a lipcsei egyetem nevezetes fonetikatanárának eredményei is. Kodályt azonban, mondhatni, csak percekre kisértették meg a nyelvészeti feladatok: az Eötvös Kollégium és az egyetem végzése közben a Zeneakadémián zeneszerzést tanult, s már túl volt az első művein. Különben a Kollégium is adott számára zenei ösztönzéseket. Szilágyi Sándor, a Kollégium szeniora kiváló zongorista volt. s mint Eősze László. Kodály nagy tudású életrajzírója és monográfusa megjegyzi, szerepe volt abban, hogy a fiatal zenész alaposan megismerkedett Wagner alkotásaival. Es minthogy a Kollégium eleiében is fontos szerepet játszott a zene. a zongora, az ifjú Kodály bátran gyarapithatta zenei képességeit és ismereteit. Naphosszat a zongoránál ült. a könyvtárban zenei szakmunkákat olvasott (egy ritka könyvet eppen a helsinki egyetem könyvtárából hozatott meg), esténként az Operába járt. S közben elte az Eötvös Kollégium diákjainak mozgalmas és munkás életét. Erről az életről számol be Laczko regénye is. A Királyhágó álneveken szerepelteti hőseit, ezeket azonban könnyű megfejteni. Ahogy Lányi Dénes (azaz Laczko Géza) a Kollégiumba kerül, megismerkedik a növendékek hiresebbjeivel: ..voltak koztuk — olvassuk — nagy nevek is: Korláth János, aki most jött haza Párizsból, ahol egy évig az Ecole Normale Superieure növendéke volt: Dorka Zoltán, aki az egyetem mellett a Zeneakadémiát is elvégezte s már mint az új magyar zene egyik bontakozó Ígéretét ismerték: a Rómát járt Meredich Tibor, aki képzőművészeti tanulmányokat irt: a különös Szamos Dezső, aki franciául. angolul, finnül es vogulul beszélt, s akinek egy finn-ugor nyelvészeti felfedezését már az egyetemen tanították: Széki Gyula, akitől az új magyar történelem megírását várták: Zolyom Győző, aki a fizikában már európai hírű fiatal tudós volt: — mind egyetemi tanárjelölt vagy már az is. a jövendő évtized szellemi élcsapatának kiválasztott tagjai.” Ezek a fiatalok — sorra Horváth János, az irodalomtörténész. Kodály Zoltán. Gerevich Tibor. Szabó Dezső. Szekfű Gyula és Zemplén Géza — a Királyhágó hősei. Olyan hősök, akik nemcsak a könyvtárban és a vizsgateremben állnak helyt, hanem az élet derűjét is kedvelik. S tálán éppen e derűs jelenetek, a fiatalos jókedv áradásának rajzában mutatkozik meg az a többlet, amit a szépirodalom jelent — szemben az életrajzok vagy a tudományos monográfiák adataival. Laczkó Kodály-ábrázolását is az teszi érdekessé, hogy a jókedvű, fiatalos zenészt mutatja be. A jókedv különös alkalmai a farsangok, midőn az ünnepet s egyben Bartioniek Géza nevenapját a kollégisták nagy mulatozással, kabaréelóadással ülik meg. A műsort a növendékek Írják es adják elő. közöttük a zenei háziszerzó: Kodály. Ő írja és tanítja be a „Notre Dame-i toronyór" zenéjét, majd Laczkó Géza Cid-paródiájához szerkeszt kísérőzenét. Egyik farsangi művéhez a ,.Ca ira" dallamára van szüksége: ezt francia tanárának. Tharaud-nak közvetítésével egyenesen Romain Rolland-tól szerzi meg. Van olyan farsangi műsor, amelyhez. Kodály füttyszóval szolgáltatja a zenéi. Mint Eősze László megjegyzi, az 1904 farsangján előadott „A nagybácsi” című tréfás darab kísérőzenéjének füttyszóval történő előadásában már a fiatal muzsikus fényes kontrapunktikus tehetsége jelentkezik: „A magyar lánynak amerikai legénnyel való házasságáról szóló szöveghez igazodva ugyanis a zenében a »Debrecenbe kéne mennie s a »Yankee doodle« dallama ellenpontozza egymást." 38
